Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Erste Bank – tájékoztatott Tátrai Bernadett, a hitelintézet lakossági üzletágának vezetője – 2006-ban díjmentesen vezeti a Start-számlákat. A bank részéről persze ez nem jelent igazi nagyvonalúságot, hiszen a megtakarítási típusú számlák vezetésekor egyébként sem ritka a díjmentesség, ezt ajánlja ehhez a számlatípushoz az MKB Bank is. Mindenképpen érdekesek azonban az Erste közzétett kalkulációi, amelyekben kimutatják, hogy a csecsemő utáni pénz mennyivel jobban hízhat akkor, ha azt a szülők nem kincstári, hanem pénzintézeti számlára helyezik. A pénzintézet tájékoztatójában hangsúlyozza, hogy az induló (40 ezer forintos) állami támogatás a kincstári számlán 18 év múlva mintegy 100 ezer forintra emelkedik. Ez az összeg még a kiemelt (összesen 124 ezer forintos állami támogatás) kedvezmények esetén is „csak” 600 ezer forint körüli összegre nő. Ehhez hasonlítja a bank a plusz megtakarítások esetében kijövő számokat. A számítás így kicsit féloldalas. Annál is inkább, mert az ötéves államkötvény hozama általában magasabb, mint amekkora kamatot (jelenleg ez alól kivételt jelent a K&H és az MKB Start-számlája) ezeken a számlákon a bankok jóváírnak. Táblázatunkban jól látható is ez a különbség, de ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy a szülők számára mégis jó választás lehet a bankszámla. Főleg akkor, ha a jövőben – mindenképpen akkor, hiszen ma még erre kizárólag az MKB Banknál van lehetőség – gyermekük pénzét nem csak állampapírban vagy bankbetétben, hanem más befektetési formákban (például részvény, befektetési jegy, kötvény) is szeretnék hizlalni.
Elméleti szinten alapszabály, hogy a részvények értéke ilyen időtávon mindenképpen nő. A gyakorlat persze ezt a tézist bizonyos papírok esetében fényesen, míg másokéban cseppet sem igazolja. Ilyen körülmények között tulajdonképpen inkább játéknak számít, hogy kiszámoltuk: néhány, pont tíz évvel ezelőtt tett befektetés mennyit ért volna pont egy héttel ezelőtt (tizennyolc évre nem tudnánk visszamenni, hiszen Magyarországon még nem is működött tőzsde). Helyzetünk nem volt túl könnyű, mivel például a részvényárfolyam alakulásával kapcsolatos képet alaposan rontó MTelekomot sem vehettük bele táblázatunkba, mivel a papír még nem forgott a börzén, ráadásul akkoriban mindössze 12 nyílt végű alap volt a piacon, amelyekből csak igen kevés maradt fenn napjainkig is. A számok értékeléséhez érdemes figyelembe venni, hogy a jegybanki alapkamat 1996. február 6-án 27 százalékot tett ki (ma ez 6 százalék), az infláció pedig 23,6 százalékra rúgott, szemben a jelenleg várt két százalék körüli szinttel. Persze a pénz az pénz, így mindenki maga ítélheti meg, hogy a tíz évvel ezelőtt tett negyvenezer forintos, tehát a babakötvénnyel megegyező értékű befektetése ma mennyit érne. Persze a részvényárfolyamok láthatóan igen impozáns megugrása (ami még a kiváló befektetésnek számító papíroknál sem azonos mértékben következett be) inkább a „hőskorra” jellemző. Ilyen dinamikára a jövőben biztosan nem számíthatunk. Éppen ezért ajánlható, hogy a gyerek számláját a szülők is hizlalják időközben. Az külön előny lehetne, ha ezt előrelátóan, átgondoltan tennék meg. Ne felejtsük ugyanis el, hogy nem tíz-, hanem 18 éves időtávban gondolkodunk, ami majdnem a kétszerese annak, mint amit játékos, bár tanulságos példánkhoz vettünk.
(A babakötvény szabályozásáról cikkünk a 9. oldalon)
