Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Többen vélik úgy, hogy a lakáslízing lehet az egyik kitörési pont a jelenleg meglehetősen depressziós piacon. A legnagyobb gondot ugyanis a tapasztalatok szerint a lakásigénylők számára az önerő előteremtése jelenti. Egy régebbi tanulmány szerint az elvárt önerő és a hitelfelvételi kedv között igen szoros fordított összefüggés van. Ennek felismerését már a banki lakáshitel-kínálat alakulása is tükrözte, az igazi áttörés azonban, úgy látszik, most következett be. Logikus módon nem a hitel, hanem a lízing területén. Ennél a finanszírozási formánál ugyanis a tulajdonjog a futamidő végéig a finanszírozó kezében marad, így az kisebb kockázatot vállal. Nyilvánvalóan ez teszi lehetővé, hogy februárban már öt társaság kínál majd önerő nélküli lízinglehetőséget. Az év elején piacra lépett OTP-SCD mellett február elsejétől elindítja ezt a szolgáltatást a CIB ingatlanlízingcége és a Biggeorge’s-cégcsoporthoz tartozó BG Lízing Rt., a HVB Leasing Hungary pedig február közepén startol. Az érdeklődés a cégek tapasztalata szerint óriási.
A lízingcégek lakásfinanszírozás felé nyitására (ez a lehetőség korábban is rendelkezésre állt, mégsem szorgalmazta egyetlen cég sem) magyarázat lehet, hogy ezek a társaságok általában szoros – tulajdonosi – kapcsolatban állnak ingatlanberuházókkal, az új lakások pedig a korábbi feltételekkel egyre nehezebben adhatók el. A fejlesztők pénze így „parlagon” hever. Nincs ez másként a bankcsoportok esetében sem. Ott ráadásul további szempont is akad: a lakáshitelezés terén határozott lassulás következett be. Az expanzió (és a jövedelmezőség) fenntartásához így a jelenlegi körülmények között valamilyen más utat kellett keresni.
A lakáslízing konstrukciót – állítja a CIB Ingatlanlízing vezérigazgatója, Pusztai László – a társaságok a magánszemély ügyfélkör univerzálisabb kiszolgálása érdekében hozták létre, tekintettel arra, hogy a lakáshitelpiacon jelentős igény merült fel az új konstrukcióra. Ez a termék mint a banki hitelek kiegészítő termékcsoportja a bankok lakáspiaci finanszírozói szerepvállalását erősíti és szélesebb termékpalettából kínál megoldásokat az ügyfeleknek.
Az ingatlanpiacon közismert Biggeorge’s-csoport lízinget és hitelt is kínál „házon belül”. A társaság ugyanis elindította a BG Ingatlanfinanszírozási cégét, február elsején ehhez csatlakozik a BG Lízing palettája. Tölgyes László, a BG Magyarország Lízing vezérigazgatója szerint a lízing azoknak ajánlható, akik nem tudják az állami támogatású konstrukció előnyeit kihasználni, illetve bankhitellel nem tudnak hozzájutni az ingatlanhoz. Úgy véli azonban, hogy még a nagyobb megtakarítással rendelkezőknek sem árt mérlegelni: ha kifizetik az elvárt önerőt, jut-e bútorra vagy kocsira. Utóbbiakra ráadásul általában drágább a kölcsön, mint a lakásra, így komplex kalkuláció után már nem is biztos, hogy annyival többe kerül a lízing.
A CIB várakozásai szerint a lakáslízing konstrukciót 85-90 százalékban magánszemélyek veszik majd igénybe. Azzal kapcsolatban, hogy mekkora is lehet az a piac, amelyért februárban már négy társaság versenyezhet, Tölgyes szerint csak megérzésekre lehet hagyatkozni. A BG Lízing mindenesetre hosszú távon is az első négy-öt között szeretne lenni. Pusztai úgy látja, hogy a lakáslízingpiac az idén nagyságrendileg 25–30 milliárd forintot tehet ki, amiből a CIB Ingatlanlízing Rt. 25–30 százalékos arányban kíván részesedni. A célcsoport egyértelműen az alacsony önerővel rendelkező, de minőségi cserét fontolgató lakástulajdonosok, a bérelt lakásban élők, akik a havi bérleti díj helyett lízingdíjfizetéssel tulajdont tudnak szerezni, valamint azok az első lakásvásárlók, akik az állami és szociális kedvezményekből és támogatásokból nem tudnak részesülni.
Ebből a felsorolásból is érzékelhető, hogy a CIB az új lakásba költözőknek szánja szolgáltatását. A társaság használt lakások finanszírozásával nem is foglalkozik majd. A valóban önerő nélküli, tehát akár a vételár teljes összegére vonatkozó konstrukció egyébként minden jelenlegi (OTP-SCD) és rövidesen a színre lépő szereplő esetében csak az újonnan épített ingatlanok vételére vonatkozik. Azoknál sem mindegyikre. Alapfeltétel, hogy a leendő adós jó bonitású (praktikusan magas jövedelmet felmutatni tudó), az ingatlan pedig kifogástalan legyen. Ez némi ellenmondást is jelent, hiszen a tapasztalat szerint a frissen készülő lakások közül épp azok eladhatatlanok, amelyeknél valami hibádzik. Nos, az északi fekvés vagy a földszinti elhelyezkedés (de akár ide tartozhat a rossz kilátás és a zajos környezet) a lízingcégek szemében is értékcsökkentő tényező. Könnyű belátni, hogy az önerő nélküli finanszírozásnál igazán az a lakás számíthat jó fedezetnek, amelynél már most áremelkedést lehet prognosztizálni. A társaságokkal tárgyalva úgy érzékeltük, hogy jó esélyekkel indulhatnak az önerő nélküli konstrukcióért azok, akik most a fővárosban a IX., a XIII. vagy esetleg a XI. kerület legújabban fejlesztett területein akarnak jó fekvésű otthont vásárolni. Mindezek mellett általában a finanszírozók ragaszkodnak ahhoz is, hogy szerződéses kapcsolatban legyenek a fejlesztőkkel. Ezzel – hangsúlyozta Pusztai – védik ügyfeleik érdekeit és persze megfelelően kontrollálják saját jövőbeni biztosítékukat is.
A már piaci tapasztalatokkal rendelkező OTP-SCD Lízing – tudtuk meg Wrábel Zsolt vezérigazgatótól – mintegy száz projektre (ez 35-40 beruházót jelent) kötött már olyan szerződést, ami lehetővé teszi az önerő nélküli finanszírozást, ezzel gyakorlatilag az ország egész területét lefedik. Azoknak sem kell azonban feltétlenül csalódniuk, akik nem az OTP-SCD már meglévő partnereitől szeretnének lakáshoz jutni. A társaság ugyanis kész az ügyfél által megjelölt beruházóval is megállapodni. Feltéve persze, hogy az hajlandó rá. A NAPI Online információi szerint (2005. december 18.) ugyanis a lízingcég a beruházótól az első befizetés egy részét marketingköltségként – ez szerződéstől függően 2-4 százalék lehet – „csípi le”, sőt néhány százaléknyi jutalékra is igényt tart. Az mindenesetre tény, hogy a piacon terjedő pletykákkal ellentétben a cég (amelynél az SCD tulajdonának három éven belüli kivásárlására az OTP Bank opciós jogot szerzett) nem csak a saját fejlesztések esetén ajánlja az önerő nélküli konstrukciót. Ezt támasztja alá, hogy a társaság honlapján szereplő jelenlegi kínálatban fejlesztőként mindössze 15 projektnél találtuk meg az OTP Ingatlan Rt.-t vagy az SCD-csoportot.
Az OTP-SCD-hez eddig benyújtott lízingkérelmek összege meghaladja a 1,8 milliárd forintot, ami alátámasztani látszik azt a becslést, hogy a lakáslízing piaca az idén elérheti a 30 milliárd forintot. Tény azonban, hogy a társaság állományán belül több jelentősebb értékű ingatlan is megtalálható. Wrábel elmondta, hogy jellemzően 20 éves futamidőre, 16–25 milliós ingatlanok esetén keresték eddig a legtöbben ezt a lízingterméket, de megjelentek a 40–100 milliós árkategóriában befektetési céllal vásárlók is. Lapunk ezek alapján készített becslése szerint az OTP-SCD már szerződött ügyfeleinek száma negyven alatt lehet.
