Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Korrigált egészségpénztári adatok
B. Varga Judit
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) előzetes adatai még azt mutatták, hogy az egészségpénztárak 27 ezerrel, vagyis több mint hét százalékkal kevesebb tagot tartottak nyilván 2005 szeptemberének végén, mint az első félévben. A jelenséget már akkor furcsálltuk (NAPI Egészségünk, 2005. december 14.), hiszen a szektor fennállása óta nemhogy csökkenésre nem volt példa, de a létszámbővülés negyedéves dinamikája átlagosan meghaladta a 10,5 százalékot. A kasszák ráadásul kivétel nélkül a korábbi bővülési trend folytatódásáról számoltak be. Az általunk ismertetett, 2005. november 20-ával lezárt és november 30-án nyilvánosan megjelent statisztikai táblákat a felügyelet az akkor rendelkezésre álló adatok alapján készítette el – tájékoztatták lapunkat a felügyeletnél. Később azonban egyes felügyelt intézmények (egészségpénztárak) korrigálták adataikat. A PSZÁF – mint hangsúlyozta – a hasonló félreértések elkerülése végett a továbbiakban úgy jelenteti meg negyedéves adatait, hogy jelzi: ezek a közzététel időpontjáig a hozzájuk beérkezett, és elsődleges ellenőrzésen átesett adatokat tartalmazzák. Az adatok helyességét pedig ebben a stádiumban a felügyeletnek nem áll módjában teljes körűen ellenőrizni. Az összesített adatokat befolyásoló, és az adatszolgáltató által módosított adatok beérkezése esetén a közzétett adatokat természetesen azonnal korrigálják (mint tették azt ebben az esetben is). A PSZÁF honlapján jelenleg található statisztika tehát már egészen más képet mutat, mint a korábbi.
A kasszák létszáma e szerint az előző év harmadik negyedévében már megközelítette a 460 ezer főt, ami egyetlen negyedév alatt 4,8 százalékos gyarapodást jelent. Az éves növekedés azonban még így is alacsonyabb lett, mint a 2003 és 2004 harmadik negyedéve közötti. Az sem igazolódott azonban be, amit a pénztárak feltételeztek, vagyis hogy a létszámbővülési ütem a korábbiakhoz képest már egyértelműen lassult volna. A 2005. évi 42,3 százalékos növekedés ugyan alacsonyabb az előző év azonos időszakában mért kiugróan jó 62,3 százaléknál, de magasabb a 2003 és 2004 között tapasztalt 41,9 százaléknál. A negyedéves dinamika alakulását vizsgálva azonban valóban látszik, hogy az új ügyfelek terén a tartalékok apadóban vannak. A PSZÁF adatai arra utalnak, hogy – bár kérdésünkre több pénztárnál is jelezték az egyéni ügyfelek számának növekedését – a nem munkáltatói belépők sem jelenthetnek valódi kitörési pontot. Ezt nem elsősorban a létszámalakulás mutatja (arról nincs konkrét adatunk, hogy hogyan alakult a munkáltatók révén, illetve saját elhatározásukból, önként taggá válók aránya), hanem a befizetések megoszlása. A statisztika szerint ugyanis a tagok által fizetett tagdíj aránya a teljes befizetésen belül kizárólag az előző évhez képest nőtt. A korábbi években számított 13,4 és 13,9 százalékos aránnyal szemben a tavalyi harmadik negyedévben nem érte el a 11 százalékot.
Talán ennek is köszönhető, hogy az egészségkasszák vagyona, amely tavaly szeptember végén már meghaladta a 24 milliárd forintot, egy év alatt valamivel kisebb mértékben (40,7 százalékkal) bővült a létszámnál. Az ezt megelőző éves dinamikánál – amely 48,5 százalék volt – persze ennél is jelentősebb volt az elmaradás. Az egy tagra jutó vagyon egyébként, bár viszonylag csekély mértékben, de szintén mintha lemorzsolódna. Az, hogy az egy főre jutó vagyon viszonylag szűk sávban mozog önmagában is jól jelzi, hogy az egészségpénztáraknál a tagok jó része tempósan költi a pénzét a szolgáltatásokra.
KERET
Az egészségpénztári szektorban az igazán jelentős változások (főleg a befizetések terén) az előző évek tapasztalatai alapján elsősorban az utolsó negyedévben következnek be. Tisztábban tehát majd a teljes évre vonatkozó adatok megismerése után láthatunk.
