Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybanki alapkamat csökkenése miatt a szakértők (és maguk a bankok is) a profit olvadására számítottak. Mivel a magyar hitelintézeti szektorban még mindig elsöprő a kamatbevételek aránya (jutalékokból és díjakból ennek csak töredékét szedik be a bankok), ez praktikusan a betéti és hitelkamatok közötti különbözet mérséklődését jelentené. A vállalati szektorban egyébként már korábban is igen alacsony volt a marzs, a lakossági üzletágban viszont nem sok jelét látjuk annak, hogy az irányadó kamatráta apadása az ügyfelek szempontjából jótékony hatást fejtene ki. Biztató jelek azért akadnak.
Korábbi számításaink az éven belüli marzs és a jegybanki alapkamat átlagos havi értéke között rendkívül szoros (a teljes megfelelés egyes értékéhez képest több mint 0,91) negatív korrelációt mutattak ki. Ez azt jelenti, hogy minél alacsonyabb a kamatszint, a bankok annál magasabb profitra tesznek ezen a területen szert. Az éven belüli és az éven túli betétek kamatszintje ugyanakkor szorosan együtt mozgott a képzett alapkamattal.
Ez a kép mára alaposan megváltozott, nyilvánvalóan nem függetlenül az alapkamat szintjének normalizálódásától sem. A módosulás már tavaly tavasszal elindult, amikorra a pénzpiaci folyamatokkal a kapcsolat az éven belüli hitelek esetében (is) alaposan meglazult, a korrelációs együttható 0,735-ről 0,6 alá csökkent.
Akkor viszont ez az éven túli kölcsönök esetében még változatlanul nagyon alacsony maradt. Az idei számítások ezzel szemben az éven belüli marzsnál a kapcsolat teljes megszűnéséről tanúskodnak, míg az éven túli marzsnál elég szorossá (0,8 feletti) vált a pozitív korreláció. (Ez az alapkamattal együtt apadó marzsot jelenthet.) Ezen a területen tehát hosszabb távon már akár normalizálódhat is a helyzet. Feltéve persze, hogy nem következik be a kamatszint valamilyen fokú visszarendeződése. Valószínű, hogy éppen utóbbi lehetőség az, ami a mai képet erősen árnyalja. Amennyiben ugyanis a betéti kamatoknál a különböző bankok által alkalmazott hozamgörbét megnézzük, jól látható: akadnak pénzintézetek, amelyek egy ilyen forgatókönyvet komolyan számításba vesznek. Részükről pedig ilyen körülmények között pedig aligha lenne célszerű a hitelkamatokat gyorsabban erodálni.
Talán éppen ez a jelenség okozta azt, hogy a legfrissebb jegybanki adatok éven belül és éven túl is a marzsok emelkedéséről tanúskodnak. Rövidebb lejáratnál 2005 novemberére a januárinál több mint 80 bázisponttal magasabb lett a marzs. Éven túl azonban – a legutóbbi emelkedést is figyelembe véve – majdnem 1,5 százalékpontos volt az apadás. Mindennek akkor lesz komolyabb jelentősége, ha a forintkölcsönök legalább valamennyire ismét teret nyerhetnek majd. Jelenleg ugyanis a lakosság új hiteleit szinte csak devizában veszi fel.
