Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A privátbanki üzletágban jelenleg a nemrégiben indult Takarékbankkal együtt 11 bank tevékenykedik (bár a legrégebbi szereplőnek számító ING Bank már évek óta szemérmesen hallgat eredményeiről). A sor rövidesen egy tucatra nőhet, mivel az Erste Bank – tudtuk meg Szabó Linda kommunikációs vezetőtől – is rövidesen ringbe száll ezen a területen. Úgy tűnik egyébként, hogy a később indulók sem késtek még le semmiről. Lapunk számításai szerint ugyanis jelenleg mintegy 15 ezerre tehető azoknak az ügyfeleknek a száma, akik több mint 900 milliárd forintot kezeltetnek bankokkal, ami azt jelenti, hogy a privátbanki üzletág keretében fialtatott vagyon nem egészen másfél év alatt (előző elemzésünk óta) 65 százalékkal nőtt. Ez különösen annak tükrében meghökkentően magas dinamika, hogy közben az ügyfélszám 40 százalékkal csökkent. Természetesen nem azért, mert kevesebb gazdag ember lenne Magyarországon, éppen ellenkezőleg: erőteljesebben körvonalazódik a legfelső szegmens. A pénzintézetek ezért a privátbanki (pb) körben a korábbinál is erőteljesebb „tisztogatást” végeztek. Egyre többen kezelik – és tartják nyilván – teljesen külön a valóban komolyabb likvid vagyonnal rendelkezőket (nemzetközi terminológia szerint ez a HNW, vagyis high net worth) és a csak egyszerűen tehetősebbeket (super affluent, affluent).
Persze a hazai piacon azért ezek a kategóriák még helyenként összemosódnak, ezért minden összesítést érdemes óvatosan kezelni. Az OTP Banknál például – tudtuk meg Takács Andrástól, a befektetési szolgáltatási igazgatóság ügyvezető igazgatójától – a privátbanki ügyfelek döntő többsége a „normál” (affluent) kategóriába tartozik. Itt nincs adminisztrációs belépési korlát, de az egy ügyfélre jutó átlagos vagyon mégis eléri a 25 millió forintot. A kiemelt szegmensnél a megcélzott vagyonlimit 50 millió forint, a tényleges átlagos pénzállomány viszont meghaladja a 220 millió forintot is. Ez pedig gyakorlatilag már megfelel a világon mindenhol a privátbanki minőséghez respektált egymillió dolláros elvárásnak. A felső kategóriában az MKB Banknál 150, a K&H Banknál pedig 100 millió forint az átlag, tehát ha a nyugat-európai és amerikai HNW-szintek még messze is vannak, szégyenkezésre egyre kevesebb okunk van.
Ezt támasztja alá az is, hogy a magyar Raiffeisen – mint azt Bálint Attila üzletágvezető elmondta –, amelynek anyabankja százéves know-how-t adott át az induláskor, ma már a térségben induló privátbanki szolgáltatók betanítását végzi. Ráadásul itt a hazai gazdagoknak mindent kényelmesebben és olcsóbban tudnak biztosítani, mint nyugati kollégáik. Ilyen körülmények között talán nem is csoda, hogy a banknál a magyar befektetői vagyonok repatriálását érzékelik. A K&H-nál is azt tapasztalják, hogy néhány honfitársunk korábban külföldön kezeltetett tőkéjét hazahozza. Persze ezzel ellentétes mozgás sem zárható ki, de ilyen jelenséget egyetlen bank sem észlelt. A lehetőség pedig adott. Budapestről is megnyithatják számlájukat Svájcban a CIB bank és az MKB ügyfelei is. Katona Ildikó, az MKB private banking-igazgatója azonban az ügyféligények alapján úgy látja, hogy Svájc (persze a július 1-jétől bevezetett nyereségadó-fizetési kötelezettségről sem függetlenül) lassan kezd kimenni a divatból. A kinti szolgáltatások és hozamok ugyanis – magyarázta az igazgató – már nálunk is elérhetőek és jóval rugalmasabb együttműködés alakulhat ki a bank és az ügyfél között.
A Citibank – tájékoztatta lapunkat Devics Éva üzletágvezető – több nyugat-európai országban is folytat pb-tevékenységet, amit néhány hazai ügyfél közvetlenül az adott külföldi banknál igénybe is vesz, de az érdeklődés meglehetősen csekély.
A bankok által kezelt vagyonok megugrásában nyilvánvalóan a repatriálási tendencia is szerepet játszhatott, de nem lehet mellékes az sem, hogy szaporodik a vidéki ügyfelek száma. A legmarkánsabban talán ez a BNP Paribas-nál látszik, ahol hosszú távon is csak a központi kiszolgálásban gondolkodnak (az üzletág szakmai felügyeletét itt közvetlenül a párizsi központban levő Private Banking látja el). Jelenleg elsősorban budapesti ügyfeleik vannak, de – fejtette ki Nagy Boldizsár pb-vezető – a fővároson kívül is egyre többen látják, hogy kettéválhat a napi pénzügyek helyi intézése és a hosszú távú megtakarítások professzionális befektetése. A CIB Bank pb-ügyfeleinek – tudtuk meg Vargáné Konyáry Heddától, a pb-főosztály vezetőjétől – 60 százaléka vidéken rendelkezik számlával. A HVB Banknál az átlagos ügyfélszám és -állomány csak némiképp tér el a budapestiek javára. Az Inter-Európa az idei harmadik negyedévtől nyitott – nyilvánvalóan nem véletlenül – a vidéki ügyfelek felé. A K&H-nál 60 százalékkal vezet Budapest, de jellemző – állította Botos Krisztina, a prémium banki szolgáltatások vezetője – a vidék felzárkózása. A vagyon összehasonlításakor már most sincs szignifikáns különbség a két ügyfélcsoport között.
A legújabb pb-piaci szereplő, a Takarékbank egyik fő célja – hangsúlyozta Szabó Péter igazgató –, hogy elsődleges stratégiai partnerei, a takarékszövetkezetek számára kompetenciacentrumként működjön. Hozzátette: legnagyobb tulajdonosuk, a németországi DZ Bank tapasztalataiból, kapcsolataiból merítve a nemzetközi befektetések területén is nagy lehetőségek előtt állnak, a svájci Cosba Private Banking (2006. január 1-jétől új néven: DZ Privat Bank) klasszikus szolgáltatásait is elérhetővé tudják tenni legnagyobb ügyfeleik számára.
