– Milyen érzés egy olyan biztosítót vezetni, amely a leginkább érzi a bőrén a piaci konszolidációt?
– Ha arra gondol, hogy már túl vagyunk összeolvadáson, tulajdonos- és többszöri névcserén, azt kell, hogy mondjam, rajtunk látszik meg leginkább, hogy a magyar piac nem izolált, az itteni folyamatokra az európai koncentráció hat.
– Azt azért ne mondja, hogy nem okozott gondot a biztosítóban, hogy időről időre cserélték a székház felett a neonhirdetést.
– Én időközben tartottam egy rövid szünetet, hiszen volt idő, amikor csak felügyelőbizottsági beosztásom révén kapcsolódtam a társasághoz, ám azért nyugodtan mondhatom, hogy a társaság belső életében nem okozott komolyabb változást, amikor az AXA eladta részesedését az Uniqának. Miért is okozott volna törést, hiszen lényegében az összes vezető a helyén maradt az elmúlt tíz év során. Számunkra egyébként komoly előnyt jelent az Uniqa tulajdonba lépése: sokkal többet meg tudunk valósítani elképzeléseinkből, mint az AXA idején, mivel új tulajdonosunk valóban fontosnak tartja a régiót, sikerekre vágyik Kelet-Közép-Európában.
– Azért ez nem volt mindig így, hiszen az Uniqa korábban már rendelkezett magyar érdekeltséggel...
– Én nem látok ellentmondást. Az akkori tulajdonosi szerkezetben az Uniqa nem tudta teljesen megvalósítani elképzeléseit, ezért döntött a kivonulás mellett. Talán a magyarországi tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a biztosító ma már csak olyan társaságokban szerez tulajdont, ahol biztosítani lehet a többségi részesedést. Ha pedig az Uniqa olyan befektetőpartnerekkel közösen tud fellépni a sikeres működésért, mint az EBRD – amely pénzintézet ugye a közelmúltban szerzett több más Uniqa-érdekeltség mellett itt Budapesten is 15 százalékos részesedést –, úgy érzem, a siker garantált.
– Sokan úgy vélik, az EBRD pénzek az Uniqa újabb cégvásárlásaihoz kellenek.
– Tud itt Magyarországon eladó biztosítót? – mert szerintem a dolgok nálunk már nem az országhatáron belül dőlnek el. Komolyra fordítva a szót, ha adódna lehetőség, bizonyosan megvizsgálnánk, ám a mostani tőke elsősorban az ügymenet felfuttatására kell. Nagymértékben szeretnénk fejleszteni saját értékesítési hálózatunkat és szervizszolgáltatásunkat. A termékfejlesztésben pedig kiemelten szeretnénk fokuszálni a lakossági üzletágra, ahol a fő cél, hogy családi biztosítási termékekkel tudjunk mindenkit megszólítani. De nem akarom a kérdést teljesen megkerülni: a friss tőke természetesen jól jön ahhoz, hogy fel tudjunk készülni a nagy ellátórendszerek reformjára. Bár ez itt Magyarországon elsősorban politikai okból halasztódik, de azt azért tudni kell, hogy Ausztriában az Uniqa piacvezető az egészségbiztosítási területen, hat kórházat egymaga üzemeltet, közöttük az ország két legnagyobb intézménye között nyilvántartott döblingi klinikát. Nem tagadom tehát, hogy nagy érdeklődéssel várjuk a változásokat ezen a téren, de amit eddig tudni lehet, az – azt kell, hogy mondjam – nem elég konkrét. Ettől függetlenül komolyan fejlesztjük mind az egészségpénztári, mind a nyugdíjpénztári területet – utóbbi területen 19 százalékos növekedést értünk el az idei első negyedévben.
– Visszatérve a magyarországi biztosítási piacra: miként vélekedik arról, hogy a „kisbiztosítók” egyre komolyabban teret nyernek? Ez talán éppen önöket, a piac hatodik legnagyobbját érinti a leginkább, hiszen az önök után eddig megszokott nagy űr lassan megtelik...
– Nincs mitől tartanunk, a biztosító az idén nagyon nagy növekedésre számít: az életbiztosítások terén 19, a nem életbiztosítási oldalon pedig 12 százalékos bővülést tervezünk, ami messze meghaladja a piac egészének fejlődésére prognosztizált egy számjegyű adatot. Hogy miért is nem tartok attól, hogy valamely kisbiztosító megszoríthat bennünket, arra csak egy másik adat: 2004-ben „csak” 8 százalékos volt az átlagnövekedés. A gépjármű-biztosítások piacán, ahol most a legtöbb feltörekvővel találkozhatunk, az Uniqa a harmadik legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező biztosító, a bázisunk egyértelműen vidéken van. Ezek a számok természetesen elégedettséggel töltik el a tulajdonosokat is, azzal ugyanakkor Bécsben is tisztában vannak, hogy a magyar kicsi piac: itt tízmillió lakos van, akik közül kevesebb, mint négymillió a munkaképes. A magyar biztosítottsági szint lényegesen alacsonyabb, mint az EU átlaga, ám itt azért az elmúlt 15 évben már versenyeznek a biztosítók, így a magyar piac mind termék-, mind szolgáltatás oldalon igen fejlett. Épp ezért nem hiszek abban, hogy ugrásszerű változás következne be, s ez a tény zárja ki azt is, hogy komolyabban félnünk kellene lennie attól, hogy az uniós csatlakozás után még több biztosító jelenik meg határon átnyúló szolgáltatással, illetve tényleges vállalatalapítási szándékkal a piacon. Abban ugyanakkor van ráció, hogy az itteni tapasztalatokat más régiós országban hasznosítsuk.
– Egészen pontosan milyen országokra gondol?
– A legtermészetesebb kapcsolati lehetőség számunkra Románia lehet – már csak a nyelvi lehetőségek miatt is. Nem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi bukaresti kormányban négy magyar anyanyelvű miniszter dolgozik. De potenciális lehetőségeket rejt Horvátország is, hiszen ott a biztosítási kultúra még nem olyan fejlett, mint Magyarországon, de például az idegenforgalom húzóerőt jelenthet a biztosítások fejlődésének is. Általánosságban pedig azt mondhatom, a Magyarországon szerzett tapasztalat, a know how az Uniqa egész hálózatában hasznosítható. A budapesti biztosító egy sor dologban – struktúra, nyereségesség – tekintetében a régiós leányvállalatok előtt jár. Olyan jó eredményeket sikerült elérnünk, hogy a közelmúltban épp az Uniqa legújabb szerzeményénél, a német Mannheimer Biztosítónál számolhattunk be például eredményességünk okairól.
– Ha nem titok, szemezgetne ezekből az okokból?
– Rendkívül sikeresnek bizonyult a scorecard elnevezésű stratégiai tervezés metódusunk, amely kiemelten épít a munkatársak megkérdezésére. Ez is része az Uniqa által sugallt vállalati kultúrának, amelynek kulcsszavai a megbecsülés és a tisztesség. De – hogy egy másik területről is hozzak példát – komoly sikerként értékelték a konszernen belül azt is, hogy a névváltás után egy év alatt tudatos kampánnyal a nulláról 29 százalékos ismertségre tudott szert tenni az Uniqa márkanév Magyarországon. Ez példátlan sikernek számít.
– Ha ennyire elégedettek a budapesti céggel, akkor vezetőjét nem csábítják új feladatok felé, más országba?
– Erről Bécsben kellene érdeklődni. Az azonban biztos, hogy én viszonylag korán meghoztam már azt a döntést, hogy aktív pályafutásomat követően nyugdíjasként Magyarországon szeretnék élni. Ami az addig terjedő időszakot illeti: bár elégedett vagyok a magyar piaccal, azért úgy vélem, itt is van még mit dolgozni. Én legalábbis örömömet lelem az itteni mindennapos kihívásokban.
