Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Impozáns a magyar hitelintézeti szektor teljesítménye – derül ki az elmúlt napokban gyorsjelentést közlő társaságok eredményei alapján. A kereskedelmi banki szektorhoz tartozó kilenc pénzintézet és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség tagszervezeteinek adózás előtti nyeresége 46,97 százalékkal, 268,423 milliárd forintra nőtt. A már megismert adatok egyébként mérlegfőösszeg és profit szempontjából is a teljes pénzintézeti szektor mintegy háromnegyedét reprezentálják.
Az összehasonlítás azonban egyelőre csak a trendek érzékeltetésére jó, mivel a K&H nem a magyar számviteli elvek számított adatait adta közre, az Erste, a KDB és az MKB pedig csak banki számokat közölt. A profitnövekedésben oroszlánrészt vállalt az OTP Bank: a legnagyobb lakossági pénzintézet 47,56 százalékos profitdinamikája és 151,6 milliárdos nyeresége mindent eldöntött. Jól ment a CIB-nek is, míg a K&H abszolút győzelmét nem kis részben a 2003-as év komoly céltartalékolásának köszönheti.
A banki adatokból pontosan kitűnik: tavaly a kamatokon híztak a bankok. A vizsgált hitelintézeti körben a nettó kamatbevétel 31,71 százalékkal növekedve meghaladta az 545 milliárd forintot. Az átlagot jóval meghaladó mértékben gazdagodott ezen a soron a KDB Bank és az Erste, ám ez utóbbi esetében nem árt megjegyezni, hogy a Postabank beolvadásával jelentősen nagyobb ügyfélkör szállította számukra a kamatbevételt.
Ami a nettó jutalékbevételeket illeti: a korábbi évek panaszai után azért ezen a soron sem kell már sajnálni a pénzintézeteket. Bár a növekedés jelentősen elmaradt a kamatokból húzott haszontól, a nettó jutalékbevételek 18,24 százalékkal növekedtek egy év alatt. Jól meghúzta a nettó díjbevétel sor teljesítményét az adatok tanúsága szerint az Erste, a K&H és a Raiffeisen.
A bankok annak dacára visszafogottak a költések terén, hogy a banki verseny egyre új és új fiókok nyitását, egyre szélesedő termékpalettát kíván meg tőlük. A vizsgált hitelintézeti kör 354,5 milliárdos működési költsége 23,71 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. A legnagyobb a költségnövekedés az Erste esetében. Ez a már említett fúzió miatt törvényszerűnek tűnik, még akkor is, ha az ugyancsak bankot – igaz, a jóval kisebb Konzumbankot – beolvasztó MKB működési költségei csak 30 százalékkal nőttek. Jelentősen az átlag felett van 44,7 százalékos költségnövekedésével a Raiffeisen-csoport. A takarékoskodók között találjuk a K&H-t, az Inter-Európa Bankot és a CIB-et, de ezek teljesítményükben meg sem tudják közelíteni az ÁÉB-t, ahol több, mint 7 százalékkal csökkent 2003-hoz képest a kifizetett igazgatási költség. Ennek is köszönhető, hogy az ÁÉB tavalyi adózás előtti eredménye közel hat évig elegendő lenne a bank működésének fedezésére. Ehhez hasonló bravúrra – mármint, hogy a profit szintje magasabb, mint a banküzem költségei – csak az OTP-csoport képes: a pénzintézeti csoport 151,6 milliárdos adózás előtti profitja közel 30 százalékkal haladja meg azt a teljes összeget, amelyet a bankcsoport működtetésére fordít az OTP.
Ami a banki betétgyűjtést illeti: a jegybanki kamatszint következtében továbbra is reálkamatot hozó betéti kamatoknak köszönhetően a hazai pénzintézeti szektor kiemelt prominenseinél 18,16 százalékkal több betét pihent 2004. december végén, mint egy évvel korábban. A hiteldinamika ugyanakkor ezt továbbra is meghaladja – 25,41 százalékos volt a bővülés –, aminek következtében a számításainkban szereplő hitelintézetek betét/hitel mutatója a 2003-as 1,03 százalékról 0,974 százalékra csökkent. Ez pedig, ha figyelembe veszzük, hogy összeállításunk szereplői a legnagyobb betétgyűjtők, az OTP és az integrált takarékszövetkezetek, sok jót nem jelez a teljes hitelintézeti körre nézve.
