Ismét teret nyerő bankbetét
A háztartások nettó vagyonában a bankbetétek aránya a hitelboom megjelenésével egy időben indult ismét növekedésnek. A lakosság 2003-ban kezdett hátat fordítani a befektetési alapoknak is.
B. Varga Judit
A háztartások befektetési szokásait a rendszerváltás alaposan megváltoztatta. A legmarkánsabb a bankbetéteknek a nettó pénzügyi vagyonhoz (ami már a hitelfelvétel miatti korrekciót is tartalmazza) viszonyított arányának zuhanása volt. Az aránycsökkenés tendenciája a következő években is jól látható, bár kisebb megingások azért akadtak. A helyzetet alapvetően alighanem a lakáshitelezési boom beindulása módosította. A háztartások vagyonában ugyanis 2000 harmadik negyedévétől kezdett ismét nagyobb szerepet játszani a bankbetét.
Amennyiben a részvények és a befektetési jegyek esetében is megvizsgáljuk a nettó vagyonon belüli arány alakulását, különböző okokra bukkanhatunk. A részvénypiacban a magánszemélyek egyértelműen az orosz válság után csalódtak. Az idei első félév viszont már némi fényt mutathat az alagút végén, hosszú idő után ugyanis – ha árnyalatnyival is – ismét nőtt a részvények jelentősége. Tarthatunk azonban attól, hogy ez csupán a meglóduló árfolyamoknak köszönhető. A másik szofisztikáltabbnak tartott termék, a befektetési jegy esetében a trend csak 2003 nyarán fordult meg. Addig a befektetési alapok, ha nem is törés nélkül, de mind nagyobb szerepet játszottak a háztartási portfóliókban. Nem nehéz felfedezni, hogy ez a jelenség a magassá vált kamatkörnyezettel és egyúttal a kötvénypiaci hozamok bakugrásaival függ össze.
A háztartások megtakarítási szokásainak alaposabb elemzéséhez persze figyelembe kellene venni azt is, hogy mennyi pénzt fektettek időközben külföldi részvényekbe, és miként alakult a likvid és illikvid (tipikusan ingatlan) vagyonelemek aránya. A magánszemélyek teljes (tehát nem csupán pénzügyi) vagyonának alakulásával kapcsolatban viszont semmilyen adatunk nincs, ennek felbecsülését a szakértők is legfeljebb egy-egy részletre kiterjedően vállalják.
