Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Vigh György Zsolt
Bővítenék a Magyar Jelzálogbankok Egyesületének funkcióját – mondta lapunknak a szervezet soros elnöke, Oszlányi Zsolt, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója. Olyasfajta együttműködést terveznek, amely segítené mindhárom jelzálogbank munkáját. A következő egy-két év fontos tervei között szerepel, hogy a jelzálogbankok közös oktatásszervezés révén egységesítenék az ingatlan-értékbecslést, amely megfelel a bankok prudenciális elvárásainak. A bankoknak ugyanis olyan fajta értékbecslésre van szükségük, amely a gyakran 20-25 éves hitelek mögött biztosítja a fedezet értékállóságát. Bevezetnék az ingatlan-értékbecslők folyamatos minősítését, s egy olyan stáb működtetését is tervezik, amely a bankoknak dolgozó értékbecslőket – a munkájuk elemzésének módszerével – időről időre átvizsgálná.
A következő lépésben a jelzálogbankok hatalmas adatbázisainak összekapcsolása jöhet létre. Ennek segítségével a külön-külön is nagyméretű adatbázisok együttesen egy olyan közös adatbázist jelentenének, amelyből már valós statisztikai adatok nyerhetők ki például az elmúlt évek ingatlanforgalmára, -értékeire, területi sajátosságaira, földrajzi eltéréseire nézve, ami nemcsak a kitettségek elemzésére jó, de egyben megadná az ország pontos ingatlantérképét is, s tendenciák kimutatására is alkalmas – mondta Oszlányi Zsolt. Jelenleg a három jelzálogbank mintegy 350-400 ezer, jobbára az elmúlt két-három évben készített ingatlan-értékbecsléssel rendelkezik. A közös adatbázis kialakítása a Bázel II-es folyamat szempontjából is fontos, hiszen a jelzálog-hitelezésen belül a kockázatelemzés részben ilyen alapon folyik – hangsúlyozta a bankár. Hozzátette, hogy a német jelzálogbankoknak van egy ilyen közös adatbázisa, amelyet ott egy önálló szervezet kezel, s a bankok ettől kapnak adatokat.
Arra a kérdésünkre, hogy az elmúlt két évben a hektikus jogszabályi változások miatt kiszámíthatatlanná vált szabályozási környezet továbbra is bizonytalan-e, Oszlányi Zsolt annyit közölt: nehezítette a tervezést, hogy 2003 közepétől többször módosították a lakástámogatási rendeleteket, aminek hatására csökkentek a támogatások, és változott a támogatások meghatározásának módszere. Egyúttal az embereknek sok esetben kapkodniuk kellett a hitelfelvétellel.
Az utóbbi időben a kereskedelmi bankok devizaalapú kölcsönökkel szélesítették lakáshitel-kínálatukat, amelyek törlesztőrészletei alacsonyabbak a támogatott forinthitelekéinél, ezért nagyobb a keletjük. A devizaforrásokhoz a külföldi tulajdonú kereskedelmi bankok az anyabankjaik útján olcsón hozzájuthatnak, nincs szükségük a jelzálogbanki refinanszírozásra. Ezért esett vissza a jelzálogbankok hitel- és jelzáloglevél-állományának növekedése jobban annál, mint amit az általános lakáshitel-piaci visszaesés indokolna.
Kitörési pontot a jelzálogbankok számára Oszlányi Zsolt abban lát, hogy a kamatok csökkenése után újra lendületet kaphat a forinthitelezés, illetve, ha a jelzálogbanki forrásszerzés költsége újra összevethető lesz az egyéb forrásszerzések költségével, akkor a kereskedelmi bankoknak is megéri majd inkább, akár devizahiteleiket is jelzáloglevéllel refinanszíroztatni, ez pedig visszahozhatja a növekedést.
A hitelfelvétel devizaneméről az egyesület elnöke úgy vélekedik, hogy az elkövetkező néhány évben, amíg az emberek még forintban kapják a fizetésüket, addig a forinthiteleket nem szabadna leírniuk.
