Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az uniós források kihasználása terén a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a refinanszírozási forrás biztosító Magyar Fejlesztési Bank is meglehetősen jó adatokról számolhat be. Az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi bankok esetében már nem ilyen kedvező a helyzet. A legnagyobb gondot az okozhatja, hogy a pályázók a már megítélt pénzhez is csak lassan juthatnak hozzá, így fokozottan rászorulnak a pénzintézeti segítségre. A formai hibák magas száma már önmagában lassítja a pályázatok végső elbírálását és növeli az elutasítás kockázatát – hangsúlyozta Horn Gyula, a CIB Bank ügyvezető igazgatóhelyettese, aki egyúttal elbüszkélkedett: a bank projektfinanszírozási területének főosztálya keretében működtetett EU Szolgáltatási Centrum már 2004 folyamán több úttörő jelentőségű (hulladékgazdálkodási és energetikai) projekt sikeres összeállításához járult hozzá. A szakember bízik abban, hogy ezt a tevékenységet erősíti majd, hogy egy brüsszeli pályázaton nyertes konzorcium tagjaként részt vesznek a megújuló energiaforrások kelet-közép-európai régiós hasznosítását célzó projektben. A CIB a finanszírozási módszertant dolgozza ki.
Nem kis jelentőségű – hívta fel a figyelmet Horn –, hogy a gazdasági versenyképességi operatív program (GVOP) pályázatok többsége a kis- és középvállalati (kkv) szektorból származott. Az október közepéig megítélt mintegy 2300 támogatás közül nyolcszáz esetben volt hárommillió forint feletti a támogatás, amely például a CIB Bank EU pályázatokhoz kapcsolódó termékei esetében a minimális összegnek felel meg. A K&H Bank eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a projektek döntő részében a megpályázott támogatást hitellel egészítenék ki az ügyfelek, ezt a kérést azonban fedezetnyújtási problémák miatt nem egy esetben a pénzintézet kénytelen elutasítani. Az ügyfelek a pályázati kiírásban szereplő határidők alapján tervezik beruházásaik ütemezését, a beadott pályázatok elbírálásának több hónapos elhúzódása így komoly fejtörést és bizonytalanságot okozhat azoknak a cégeknek, amelyek a projektet csak akkor tudják megvalósítani, ha pozitív elbírálásban részesül beadott pályázatuk – mondta a bank illetékese.
A legkeményebb kritikát ezzel kapcsolatban az OTP Bankban mondták el. Úgy látják, hogy a vállalkozási projektek esetében a túl hosszú pályázati és bírálati folyamat akár a pályázati cél megszűnéséhez is vezethet. Véleményük szerint a pályázati pénzekkel kapcsolatban továbbra is jellemző az alulinformáltság, aminek oka, hogy számos releváns információ (kihasználtságok pályázati ablakonként, átlagos bírálati idők) nem publikus vagy egyszerűen csak nem publikálják. A buktatók – tették hozzá – nem csupán a tájékozottsággal függnek össze, hanem az összefogó erővel is. Az érdekvédelmi szervezetek sokszor képtelenek arra, hogy a lehetőségeket testre szabottan vázolják tagjaiknak, így sok megkeresés torkollik abba, hogy a projektötlet a jelenlegi pályázati rendszerben nem kivitelezhető. Ehhez persze hozzájárul a túlzottan szigorú behatárolás (projektméret, támogatható földrajzi területek, kedvezményezettek, illetve tevékenységek), valamint a meglehetősen bonyolult pályázati kiírások és kitöltendő űrlapok. Az OTP-nél a formai hibák magas (40 százalékos) arányával összefüggésben a túlzott költségtakarékossági törekvéseket említették, hangsúlyozva: ez általában nem más, mint önámítás. Az eredmény ugyanis jellemzően egy olcsó, de formai hibás vagy szakmailag megalapozatlan pályamű, amely nem versenyezhet a jó minőségben előkészített pályázatokkal. Ráadásul a „takarékosság” ebben a formában csalóka, mivel a pályázatok többségében a csatolandó háttérdokumentumok (üzleti tervek, engedélyes tervek, környezeti hatástanulmányok) költségként elszámolhatók.
Az idő előre haladtával, amikor már nagyobb értékű pályázatokhoz (például a GVOP 1.1.1.-hez vagy az AVOP-hoz) kapcsolódó banki szolgáltatásokat keresik a kkv- és az agrárszektor vállalkozói, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) szakértői szerint újabb problémák válhatnak hangsúlyossá. Ilyen gond, hogy az uniós pályázati támogatást (ellentétben a SAPARD támogatással) nem lehet a finanszírozó bankra engedményezni és így fedezethiányossá válhat az ügyfél. Szintén fedezeti probléma, hogy az irányító hatóság az ingatlan jelzálog esetében az első köri biztosítéknál (a projekt befejezéséig) ragaszkodik az első helyű bejegyezéshez; a bankok viszont a garancia kibocsátásakor és a hitelek megítélésekor a másodhelyi joggal nem elégednek meg. Ezen a téren – központi megoldás híján – már megindultak az egyezkedések a gazdasági tárca és a bankszektor között.
A CIB-nél az uniós pályázati rendszer „gyermekbetegségeinek” (például pályázati méret, közbeszerzéssel, informatikai rendszerrel kapcsolatos kezdeti problémák) orvoslását követően a piac felfutására számítanak. A közbeszerzési törvény módosításától pedig – egyebek között – a nagyvállalatok pályázati kedvének élénkülését várják. A bank szakterülettel foglalkozó vezetője éppen ezért 2005-től mind a folyósított támogatások, mind a banki hitelek értékének jelentős növekedését prognosztizálja. Hasonlóan derűlátón tekint a következő évre az Inter-Európa Bank (IEB) is. Az IEB-ben – mondta el lapunk érdeklődésére Tauth Attila – a strukturális alapok tekintetében a munka csak pár hónapja kezdődött el, a folyamatban levő ügyeket a fiókhálózatok önállóan intézik.
Adat(talan) tények
Az uniós forrásokkal kapcsolatban konkrét adatokkal egyelőre csak nagyon kevés bank szolgálhat. Számszerűsíteni egyébként is ma még legfeljebb az érdeklődés nagyságát lehet. Az idei év egyik fő feladata – mondta el a K&H Bank illetékese – az volt, hogy a pályázatokkal kapcsolatos információkat, lehetőségeket megismertessék ügyfeleikkel. A pénzintézet díjmentes elektronikus hírlevelére, a támogatási értesítőre a honlapon keresztül több mint ezer ügyfél regisztrálta magát. Az Erste Bank az elmúlt fél évben közel 450 érdeklődőnek és ügyfélnek segített projektötletéhez illeszkedő pályázat megtalálásában, valamint finanszírozásában. Mivel normál banki termékek kapcsolódnak az uniós pályázatokhoz, amelyeket az MKB-ban a normál értékesítési hálózat értékesít, ennek külön monitoringja nincs bevezetve a bankban. Összességében pár száz millió forintnyi az a pályázati lehetőségek által érintett fejlesztés, amelynél az ügyfelek igénybe veszik az MKB szolgáltatásait. Aláírt támogatási szerződés másokhoz hasonlóan az OTP Bank esetében sincs, az uniós pályázatokhoz kapcsolódó finanszírozási igények – a harmadik negyedév végén 4,5 milliárd forintot közelítő – volumenében a hitelígérvények dominálnak.
