Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A napi működéshez a beszállítóknak – különösen, ha megbízható, nagy partnerrel rendelkeznek – mindenképpen célszerűbb bankhitel helyett faktorcéghez fordulniuk, de nem úgy, hogy automatikusan elfogadják annak első ajánlatát. Az általános faktorköltségek ugyanis messzemenően csak irányadó árak. Az ügyfelek – a pénzintézeti hiteltárgyalásokkal ellentétben – sok esetben meglehetősen jó pozícióból alkudozhatnak a felszámítandó kamatról és a díjról is. A kamat „listaáron” jellemzően a BUBOR plusz 5–6 százalék, vagyis közel annyi, mint amennyit a bankok kis- és középvállalatok forgóeszközhiteleire felszámítanak. A Lánchíd-faktoring programban az állami kamattámogatás révén a kamat eleve a 3–6 havi BUBOR szintje körül alakulhat, ilyen kondíciókat pedig a bankoknál csak a nagyvállalati ügyfelek élveznek.
A bruttó összegre (tehát nem az előlegre, hanem a számla teljes értékére) felszámított 1–1,5 százalékos díjtétel hamar fél százalékpont alá zuhanhat, ha betoppan egy jó állományt hozó ügyfél. Különösen kedveltek azok, akiknek önkormányzatok tartoznak.
