Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarországi pénzintézetek a BloChamps felmérése szerint jelenleg már valamivel több mint 20 ezer család 550 milliárd forinthoz közelítő vagyonát kezelik kiemelten. Ez számításaink szerint azt jelenti, hogy az elmúlt egy év alatt a tehetős magánügyfelek bankok által kezelt vagyona több mint negyedével gyarapodott. Az azt megelőző nem egészen egy esztendő alatt a növekmény (NAPI Pénzügyeink, 2003. augusztus 28.) mintegy 20 százalék volt. Persze kétséges, hogy a pénzintézetek által közölt adatok mennyire pontosak. A táblázatunkban levő számokból kitűnő ellentmondás azonban nem feltétlenül jelent bizonyítékot arra, hogy a bankok nagyzolnának. A Magyar Külkereskedelmi Bank esetébenl (MKB) nyilvánvalóan arról van szó, hogy idei adatközlésébe valóban csak a felső rétegbe tartozó ügyfeleket vette bele. Ez kitűnik az ügyfélszám alakulásából is. A többi pénzintézetnél (az időközben bekövetkezett portfóliótisztítást – a limitek szigorúbb betartását és a magán-, valamint vállalati üzletág elkülönítését – figyelembe véve) az idősoros adatok meglehetős koherenciát mutatnak.
Mindez egyébként jól rávilágít arra, hogy nálunk még mennyire összekeverednek a különböző kategóriák. A hazai csekélyebb magántőkeviszonyokhoz igazodva ugyanis a tehetősebb ügyfeleknek járó szolgáltatás nem egy pénzintézetnél többlépcsős. A kiemelt figyelem, néhány egyedi megoldás persze az alacsonyabb (prémium vagy personal bankingnak nevezhető) kategóriánál is érvényesül, a teljes paletta azonban többnyire csak a több tízmilliót a bankban fialtatóknak jár. Nyilvánvaló, hogy az OTP Bank által megadott 3–30 millióig terjedő sáv két szélső értéke igencsak különböző ügyfélkört takar. A legnagyobb magyar bank várakozásai szerint a 3 milliós limit, amelynek jelentősége már ma is szinte a nullával egyenlő, teljesen el fog tűnni a jövőben. A 4800 forintos havidíj ellenében ezután bárki igényelheti az ebben a körben elérhető szolgáltatásokat. Ezzel egyidejűleg a privátbankári üzletág logikusan a nagyobb vagyonnal rendelkezőkre igyekszik fokuszálni.
Ha az esetleges túlzásokat leszámítjuk, még akkor is nyilvánvaló, hogy Magyarországon is növekvő ütemű a vagyonosodás. Éppen ezért néhány pénzintézet már a belépési limiteket is emelte. (Természetesen a gazdaságosabb üzemméret miatt ennek ellenkezője is bekövetkezett.) Az üzletág vonzerejét jelezheti, hogy rövidesen újabb szereplők is megjelenhetnek ezen a piacon. Információink szerint például a Dresdner Bank – amely jelenleg nem kínál private banking szolgáltatást – a közeljövőben Svájc és Luxemburg bekapcsolásával, regionális elven kívánja a vagyonosok kényeztetését megoldani. Beléphet erre a területre a KDB Bank is.
A pénzintézetek a privátbankári szerepet persze aligha azért vállalják, mert ezzel akarnak zsíros profitra szert tenni. Sokkal nagyobb hajtóerő lehet, hogy tehetős ügyfelüknek ne kelljen házon kívül megkeresnie az őt érdeklő (megillető?) szolgáltatást. A tapasztalat szerint ennek ellenére a gazdagok ma Magyarországon több pénzintézetben is igénybe veszik a private kínálatot. Ez tekinthető lehet egyfajta diverzifikálásnak is. A bankok állítása szerint az elégedett ügyfelek egy része – miután egyre nagyobb pénz csoportosított oda – hajlandó végül egyetlen partnernél kikötni.
