Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) svájci frank alapon kínált lakáshitele reklámozásakor nem a többiek által alkalmazottnál jóval magasabb, 4,4 százalékos kamatát, hanem valóban kedvező, egyszázalékos kezelési költségét emeli ki. Ezt a gyakorlatot a pénzügyi szektorban is igen sok kritika érte. Úgy látszik azonban, hogy mindennek semmilyen visszatartó ereje nincs, hiszen nem csak a K&H hirdetések futnak változatlan formában, mára felbukkant a követő rekláminnováció is. Az Erste Bank ugyanis elsőként a lakáshitel folyósításakor is áttért az egyébként legfeljebb a hitelkártya-üzletágban (időnként persze az autófinanszírozás terén is) használt havi kamatmutatóra. A reklám hatalmas, 0,3 százalékos kamatszámmal szédít, még a nem annyira felületes szemlélő számára sem rögtön hangsúlyozva: ez a kamatszint havonta értendő.
A havi mértéket egyébként már korábban is elkezdte néhány pénzintézet (például Magyar Külkereskedelmi Bank, Inter-Európa Bank) alkalmazni a kezelési költségnél. Ezt a gyakorlatot pedig annak tükrében, hogy a vetítési alapot egész évben az év elején fennálló tartozás jelenti, nehéz lenne másnak, mint megtévesztőnek minősíteni. A CIB Bank még a havi kezelési költségmérték meghirdetésnél is jobbat talált ki: kommunikációjában ez a költségnem valahogy kézen-közön teljesen el is tűnt. Most ez némiképp indokoltnak is látszhat, hiszen az ügyfelek a CIB születésnapi akciója keretében az első évi kezelési költségtől (ez milliónként 25 ezer forint) megszabadulhatnak. El persze nem felejthetik, hiszen a kezelési költséget már a hitel folyósításakor levonják, de érdemes megemlíteni azt is, hogy kizárólag a CIB a továbbiakban ezt egy összegben az év elején leemeli az adós számlájáról. A kedvezményben részesülőknél tehát csak az utólagos jóváírás jöhet szóba. A feltétel: havonta legalább 50 ezer forintos munkabér-jóváírás, és havonta minimum két közüzemi beszedési megbízás azon bankszámla esetében, amelyről a CIB deviza lakáshitel törlesztése történik.
A neten nyújtott ügyféltájékoztatás nem csak a CIB esetében nincs a csúcson. Az IEB például hitelkalkulátorában csak svájci frankban hajlandó mindent közölni (a hitelösszeget és a törlesztést is), a többi bankhoz hasonlóan leírva, hogy az adatok csak tájékoztató jellegűek, ajánlatnak nem minősíthetők. „Olvassa el jogi nyilatkozatunkat” – ajánlja ugyanakkor a bank. Ez a nyilatkozat viszont számunkra teljesen elérhetetlennek bizonyult. Persze biztosan kevesen akadnak, akik a banki honlapok útvesztőjében még ilyen, várhatóan hosszú és jogi kacskaringókkal teletűzdelt szövegekre vadásznának. Gyanítható, hogy ebből kiindulva alig akad, ahol a devizahitelek kockázatát jól látható helyen és betűkkel tüntetnék fel. Még arra is elvétve lehet példát találni, hogy a szisztémát (a hitelt vételi, míg a törlesztést eladási árfolyammal számítják) leírnák, konkrét napi árfolyamértéket pedig csak két bank (CIB és FHB) közöl.
