Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Már bankárkörökben is visszatetszést keltenek a devizaalapú lakáshitel-hirdetések. A devizahitelezés kockázatairól a Nemzetközi Bankárképző Központban tartott múlt heti konferencián kiemelt bírálatot kapott az elhíresült, lakáshitelt 1 százalékos kezelési költség mellett hirdető reklám. Ez, mint Pablo Fritz, az Inter-Európa Bank lakossági üzletágvezetője hangsúlyozta: nem piaci megoldás. Az ilyen és ehhez hasonló reklámokkal kapcsolatban úgy vélte, hogy a bankoknak önmérsékletet kellene tanúsítaniuk. Azon legkevésbé sem ügyfélbarát gyakorlatot, amellyel a bankok a hitelkondícióik kialakításánál és reklámozásánál élnek, tovább rontja az, hogy a fiókhálózatokban a részletes tájékoztatást kevéssé felkészített ügyintézők adják - állapították meg az előadók a konferencia vitái során. Harmati László, az FHB vezérigazgató-helyettese is rávilágított: rejtett díjak, trükköző innovációk tapasztalhatók a piacon kínált lakáshiteltermékeknél.
Külön bírálatot kaptak a hitelek átárazási megoldásai. Harmati kifejtette, hogy Európában nem lehet úgy hitelt adni, hogy a kamatok bármikor módosíthatók, sőt az országok többségében az átárazást referenciakamathoz kötik. Magyarországon azonban csak az államilag támogatott, forintalapú lakáshiteleknél van szigorú kamatperiódus és a benchmarkhoz kötött átárazás. A bankok a hosszú, tíz-húsz éves hitelfutamidő alatt nem tudják lenyelni például az elmúlt hónapok két svájci, eddig összesen 50 bázispontos kamatemelését - figyelmeztetett Kálmán Tamás, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási területért felelős ügyvezető igazgatója. Kijelentette, hogy az átlagos ügyfeleknek a devizahitel nem jó megoldás.
Szép Péter, a Bankárképző munkatársának tapasztalatai szerint az ügyfelek összehasonlítják a bankok ajánlatait a paramétereik alapján. Azonban az egyes feltételek kiragadása a pénzügyi jártasság hiányában még véletlenül sem alkalmas a termékek tényleges összevetésére. Dietz Gusztávné az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület részéről hangsúlyozta, hiába korrekt a tájékoztatás a kockázatokról, kondíciókról, ha abból az ügyfelek egyetlen szót sem értenek.
A piac persze folyamatosan változik, s ha már a bankok önszabályozása nem működik - mint erre Harmati László is rávilágított -, akkor idővel a probléma súlya magával hozza a szabályváltozásokat, ilyen például a teljes hiteldíjmutató kiterjesztése a lakáshitelekre is. Ezt a legtöbb, de nem minden bank támogatja. Mint ahogyan azt sem, hogy a mutatóba épüljön be a devizahitelezés többletköltsége, kockázata.
Az is vitát váltott ki, hogy az árfolyamkockázat mennyire jelentős. Harmati véleménye szerint azonban nem annyira az árfolyam-, hanem a kamatkockázat lesz a legjelentősebb a jövőben is, ahogyan a múltban is az volt. Azon bankárvélemények pedig, amelyek hangoztatják, hogy ezek az árfolyam- és kamatkilengések a hosszú futamidő alatt kisimulnak, lapunk álláspontja szerint megfeledkeznek arról, hogy egy nagyobb, akár csak egy-két évig tartó kilengés ideje alatt tömegesen dőlhetnek be a hitelek. Aztán már hiába lesz megint alacsony kamat, ezeken a hiteleken az már nem segít. Az ügyfelek kockázatai így fokozottak, a kitettségük pedig nemcsak Magyarország gazdasági helyzetének változásától, hanem annak az országnak a gazdasági-pénzügyi stabilitásától is függ majd, amelyiknek a pénznemében felvették a hitelt. Épp a svájci frank volt jó példa arra, hogy a minimális, nulla felé közelítő kamatszintről milyen hamar ugrott az irányadó kamat 10 százalékra 1988 és 1990 között, s maradt is ezen a szinten 1993 közepéig.
