Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kereskedelmi bankok közötti konkurenciaharc - az IEB szerint - egyre erőteljesebb, ami az ügyfelek szempontjából kedvező hatású a devizahitelek kamatára, a különböző költségek (hitelbírálati díj, értékbecslési díj) mértékére és a hitelhez csatolt szolgáltatások minőségére (hitelbírálati procedúra, hitelfedezeti életbiztosítás, assistance szolgáltatások) is. A pénzintézetek 2004-es piacra lépésükkor egyre alacsonyabb kamatokkal jelentek meg, és egyéb akciókat, kedvezményeket is folyamatosan nyújtanak. Emellett szélesítik az értékesítési csatornáikat is, igyekeznek az ügyfeleiket személyre szabottan kiszolgálni. Így a verseny egyre kifinomultabb lesz, és a mennyiségi szemléletből mindinkább a minőségi szemléletbe csap át.
A Raiffeisen Bank szakemberei szerint az, hogy valamely terméknek az ára nincs egy irányadó piaci mechanizmushoz kötve, nem teszi az ügyfelet kiszolgáltatottá. Ezt a verseny hiánya okozná, ami azonban a magyar bankpiacra egyáltalán nem jellemző. Itt a bank szerint egyes nyugat-európai piacokat meghaladó mértékű konkurenciaharc folyik. Ilyen alapon egyébként - a Raiffeisen szerint - fel lehetne vetni, hogy a kenyér árát a búza, a benzin árát a kőolaj tőzsdei jegyzéséhez kell kötni, és naponta változtatni. A fogyasztói árat (csakúgy, mint a hitelek esetében) azonban más is befolyásolja. Ez a szisztéma ráadásul óriási bizonytalanságot jelentene. A bankszakemberek érvelése szerint az ügyfelek jogos elvárása, hogy tudják, mire számíthatnak. Ezt az igényüket elégíti ki a szabott ár, a piac (és az annak működésén őrködő szervezetek, mint például a Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség) pedig szabályozza, hogy ez ne legyen igazságtalan.
Az Erste - más pénzintézetekhez hasonlóan - azt hangsúlyozza, hogy a lakossági hitelek területén is a szükséges pénzügyi források árához kapcsolják a hitelek kalkulált kamatát. A referenciakamathoz rögzített árazás alkalmazása - állítja a HVB - a nálunk fejlettebb nyugat-európai vagy amerikai piacokon sem szokásos gyakorlat, amit az is indokol, hogy ezt nehezen értelmeznék a lakossági ügyfelek. A magánszemélyek számára fontos, hogy havi kiadásaikat ütemezzék és akár több évre előre tudják, hogy a bevételeikkel szemben milyen kiadásaik jelentkeznek. A bankok által alkalmazott úgynevezett annuitásos törlesztés sajátossága, hogy az ügyfél hónapról hónapra ugyanannyit fizet (természetesen változatlan kamatot feltételezve).
Az Erste illetékese szerint az aránytalanul magas kamatemelések az ügyfél tartós fizetésképtelenségét is előidézhetik, ami egyik banknak sem célja. Az önkényes kamatszintet emellett a verseny még erősebben korlátozza, hisz a bankok közötti harc ma olyan erős, hogy a piacról való kiárazást egyik pénzintézet sem engedheti meg magának. Sőt, állítólag ma már arra is van példa, hogy egy-egy konstrukció ára nem fedezi a szükséges önköltséget sem.
A K&H Bankban (is) elismerték, hogy technikailag valóban semmi nem gátolja a bankokat a kamatmozgástól eltérő mértékű kamatemelésben. Ez azonban a forinthitelek esetében sem korlátozott, tehát elméletileg a forinthitelek kamatait is bármikor megváltoztathatják a bankok. A magyar bankszektorban tapasztalható igen erős verseny a garancia viszont, hogy egyik bank sem üldözi el az ügyfeleit egy másik bankhoz ilyen lépésekkel.
A CIB is arról tájékoztatta lapunkat, hogy a lakossági ügyfélkör számára sokkal érthetőbb, ha egy termék kondíciója fix. Ez a pénzintézet sem tartja reális kockázatnak az ügyfelek terhének váratlan növekedését. Az ingatlanfedezetes devizaalapú hitelek piacán egyre erőteljesebben jelentkező verseny ugyanis - érveltek - gyakorlatilag kizárja, hogy a bankok így járjanak el. Szerintük sokkal jellemzőbb, hogy a pénzintézetek egyre többet áldoznak a saját marzsukból annak érdekében, hogy termékükkel versenyképesek maradhassanak a piacon.
