Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Nemzet Bank a kötelező tartalékrendszert főként a likviditási helyzet szabályozása érdekében működteti. Ez a szisztéma azonban erőteljes hatással lehet a hitelintézetek jövedelmezőségére. Részben a tartalékráta (a kötelezettség alá eső állomány mekkora hányadát kell a jegybankban elhelyezni), de elsősorban a tartalékokra fizetett kamat révén. Korábban a magyar bankoktól jelentős jövedelmet vont el az állam (az MNB nyeresége vagy vesztesége a költségvetést gazdagítja, illetve terheli) a magas tartalékráta és a piacinál jóval alacsonyabb kamatszint révén. Nyilvánvaló, hogy így az egyre nyitottabb piacon a hazai bankok határozott versenyhátrányba kerültek, hiszen magasabb költségeik nem maradhattak hatástalanok a kamatszintre.
Időközben azonban megindult a harmonizációs folyamat, a tartalékolási rendet a jegybank az Európai Központi Bank eszköztárához igazította, és mind erőteljesebben érvényesítette a versenysemlegesség elvét. Normál esetben az idén január 1-jétől életbe lépett szabályozás minden tekintetben kielégítő lenne. Sokan - köztük a pénzügyminiszter - vallják azonban azt, hogy 2003. novembere óta (ekkor volt a 300 bázispontos kamatemelés) itt a kamatszintet tekintve minden van, csak normál állapot nem.
Azon persze lehet vitatkozni, hogy az ország vonzerejét az államháztartási hiány, a költségvetés helyzete miatt mekkora kamatprémiummal szükséges fenntartani. Kétségtelen viszont, hogy ha ez a felár a belső piacon maradéktalanul érvényesül, akkor a korábbi versenyhátrány helyett kifejezetten versenyelőnyt élveznek az itt tevékenykedő pénzintézetek. Különös tekintettel arra, hogy a tartalékalapba az idén januári változatás után nemcsak a betétek, hanem a felvett hitelek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a repóügyleteken (beleértve az értékpapír-kölcsönzést, illetve az értékpapír-eladási és -visszavásárlási ügyleteket) gyűjtött források is beletartoznak. A már említett módosítás következtében a két éven túli lejáratnál (betétek és hitelek vonatkozásában is) nem kell tartalékot képezni. A kulcs ez esetben tehát nulla.
