Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lakossági üzletágban ringbe szálló bankok többsége mára szinte minden hiteltermékét kínálja devizaalapon is. Nem mindegyik alkalmazza azonban a teljes devizapalettát. Az Erste illetékese szerint ennek az az oka, hogy igen kockázatos a hosszú távú hiteleket rövid lejáratú devizaforrásokkal finanszírozni. Jelenleg pedig a svájci frank és japán jen forrásszerzési veszélyei is igen jelentősek. Utóbbi devizanem bevezetését egyébként annak alacsony kamata ellenére a kockázat (például a rendkívül volatilis árfolyam) miatt egyetlen bank sem tervezi. Az Inter-Európa Bank (IEB) viszont nemrégiben éppen a devizanemek terén bővített: jelenleg már lakáshitelt és személyi kölcsönt is kínál euró- és svájcifrank-alapon is. Ezen a termékpalettán egyelőre nem változtatnak, de a piaci tendenciákat - mondta - természetesen naprakészen követik. Mint hozzátette: az IEB az ügyfelek különféle igényeinek kielégítése terén nagy rugalmasságot tanúsít, ami az ügyintézés gyorsaságában, de az egyedi igények kielégítésében is tetten érhető.
A CIB Bank a közeljövőben bővíti kínálatát, a jelenlegi svájcifrank-alapú konstrukciók mellé az euróalapú lakás- és egyéb célú ingatlanfedezetes hitel bevezetését tervezi és devizaalapú személyi kölcsönnel is szeretnének hamarosan piacra lépni. A HVB Bank az elmúlt hetekben vezette be jelzálog-fedezetű devizahitelei életbiztosítással kombinált változatát. A közeljövőben devizaalapú építési, illetve felújítási hitelekkel rukkolnak elő. A Volksbank is új konstrukciókkal (intelligens, all-fiance jellegű, az ügyfeleknek kedvezőbb, befektetési, életbiztosítási elemeket is tartalmazó, komplex termékek) szeretne piacra lépni..
A bankok igyekezete érthető, hiszen a devizahitelek jöttek, láttak és győztek. A Raiffeisen esetében a beérkező jelzálog-fedezetű hiteligénylések majdnem teljes köre már devizaalapú. Ez az arány a személyi kölcsönök igénylésekor is 80 százalék felett van. Az Ersténél a piaci hitelek terén az újonnan kihelyezett állomány közel 85 százaléka a devizahitel, ami a korábban forintban felvett hitelek folyamatos devizanemváltásának is köszönhető.
folytatás a II. oldalon ä
ä folytatás az I. oldalról
A szabad felhasználású jelzáloghitel folyósításakor pedig a jelenlegi portfólióban a devizahitelek aránya már elérte az 50 százalékot. A CIB Bank március 1-jén kezdte meg a devizaalapú ingatlanfedezetes hitelek értékesítését, az azóta eltelt időszakban az új hiteligénylések mintegy 80 százaléka devizaalapú termékre vonatkozott. Ezeknek mintegy kétharmadát pedig a lakáscélú hitelek adják. A HVB tapasztalatai szerint a forintalapú hitelek iránt javarészt csak az új lakást vásárlók, építők körében van igény, hisz számukra a támogatott lakáshitelek kondíciói a tavalyi szigorítások ellenére is viszonylag kedvezőek maradtak. Az OTP Banknál elmondták: 2004 augusztusában a devizaalapú lakáshitelre beérkezett igénylések száma meghaladta a támogatott konstrukciókhoz kapcsolódó hiteligények 20 százalékát.
Az IEB tapasztalata is azt igazolja, hogy 2004-ben egyértelműen a devizahitelek a legnépszerűbb jelzálog-fedezetű lakossági kölcsönök. Amíg az ügyfelek a kamatszint és a havi törlesztőrészlet alapján választanak, addig az idei tendencia nem meglepő. Az ügyfeleknek persze az árfolyam kedvezőtlen alakulása esetén a havi törlesztőrészlet növekedésével is kalkulálniuk kell. Az elmúlt időszakban azonban ennek az ellenkezőjére is akadt példa: a forint euróval szembeni erősödésére csökkent a törlesztőrészlet.
A bankok lapunk kérdésére kivétel nélkül azt hangsúlyozták, hogy az ügyfelek figyelmét igyekeznek minden módon felhívni a devizahitelek kockázatára. Az IEB például az árfolyam-ingadozásban rejlő kockázatra külön, kiemelten, bekeretezve hívja fel a figyelmet a terméktájékoztatókon és a kölcsönszerződésekben is. Kalkulátoraik segítségével modellezik a különböző mértékű árfolyam-ingadozásoknak a havi törlesztőrészletre gyakorolt hatását is.
