Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kis- és középvállalatok (kkv) egyre fontosabb ügyfélkört jelentenek a bankoknak. A kisebb cégek így ma már nem panaszkodhatnak, hogy reménytelen számlavezető bankjuktól hitelt kapni. Az OTP Bankban egyenesen azt állítják, hogy manapság minden, a pénzintézettel együttműködő vállalkozás számára meg lehet találni a cég lehetőségeihez illeszkedő finanszírozási formát.
A CIB Bank – amely Kozák Éva üzletágvezető szerint korán felismerte a kkv-k jelentőségét – a tavaly októberben bevezetett mikrohitelrendszere keretében igényelt (20 millió forint összértékig terjedő) kölcsönt újabban euróban és svájci frankban is folyósítja. A bank a nagyobbaknak 15-féle konstrukcióban kínál 150 millió forintig terjedő üzleti hitelt is. A pénzintézet szolgáltatásai közül a legnépszerűbbek jelenleg a kkv-k körében éppen a devizában nyújtott kölcsönök.
Széles hitelpalettát persze sok bank alakított ki. Részletesebben megvizsgálva azonban jól látszik, hogy még ma is gondot jelenthet, hogy ezekhez a termékekhez éppen azok a cégek csak igen nehezen – vagy egyáltalán nem – jutnak hozzá, amelyek a leginkább rászorultak. Ennek oka, hogy a legtöbb pénzintézet – állítja a Citibank – a hitelnyújtás egyik fontos előfeltételeként írja elő, hogy a vállalkozások legalább kétéves gazdasági múlttal rendelkezzenek. A HVB Bank a cégek alacsonyabb tőkeerejét és a szektorra továbbra is jellemző nagyobb kockázatot tartja problémásnak. Hasonlóan vélekedik a K&H Bank is, míg a Budapest Bank (BB) szerint érthető, hogy a hitelintézetek ma még az egyszerűbben kezelhető, nagyobb cégeket részesítik előnyben. Úgy vélik azonban, hogy a mikrovállalkozások finanszírozása egyre inkább előtérbe kerülhet majd.
A CIB Bank ezzel szemben már ma is hajlandó a kisebb méretű, kezdő, sőt induló vállalkozásoknak is hitelt nyújtani. Csodák persze nincsenek, ennek a pénzintézetnek az esetében is azok a cégek indulhatnak kölcsönért jó eséllyel, amelyek rendelkeznek megfelelő ingatlanfedezettel. Az sem árt, ha a társaság a minimálisan szükséges alapfeltételeknek – mint a nem veszteséges működés, köztartozás-mentesség, átlátható gazdálkodás, megbízható vevői és szállítói kapcsolatok, reális üzleti jövőkép – is megfelel. Persze szinte minden bank esetében megtalálhatóak ilyen elvárások.
A kkv-k pénzügyi mutatói persze jelentősen eltérnek a nagy vállalatokétól. A Citibank – állította a pénzintézet illetékese – éppen ezért a kkv hitelkérelmének elbírálásakor a pénzügyi mutatók mellett más információkat is figyelembe vesz. A forráshiányos magyar kis- és középvállalkozások befektetett eszközállománya is csekély – fejtették ki a pénzintézetnél –, így még megfelelő gazdálkodás és készpénzforgalom esetén sem biztos, hogy képesek a bankok által kért fedezeti szintet biztosítani az igényelt hitelösszeg esetében. A Citibank speciális hitelprogramja keretében fedezetek nélkül, akár a Hitelgarancia Rt. bevonásával is nyújt kölcsönt.
A kkv-körhöz közeledést jól mutatja az is, hogy mind több pénzintézet törekszik arra, hogy a rostán átkerülők minél hamarabb juthassanak pénzhez. A K&H Bank a közelmúltban vezetett be egy úgynevezett gyorshitel-rendszert, amelynek eredményeként nagymértékben lerövidült a hitelbírálat, összesen három nap alatt dönt a hitelintézet a kkv-k hitelkérelméről, és igen rövid időn belül értékelik a hitel mögé állított fedezetet is. A CIB Bank – hangsúlyozta Kozák – tudva, hogy ezeknek a vállalkozásoknak mennyire fontos a gyorsaság és az adminisztrációs terhek minimalizálása, rendkívül egyszerű hitelbírálati folyamatot alakított ki, és a hitelkérelmekre ugyanilyen rövid idő alatt választ ad. A HVB jelenleg dolgozik egy olyan scoring rendszer kialakításán, amely a kisvállalkozásokra jellemző szempontokon alapul és gyors, rugalmas hitelelbírálást tesz lehetővé.
A bankok hitelezési hajlandóságának javulását néhány adat is alátámasztja (bár a bankonkénti összehasonlítást nehezíti, hogy nem mindenütt értik ugyanazt a kkv szektoron). A BB esetében, amely ma már ebben a szegmensben 60 ezer ügyfelet szolgál aktívan ki, a kkv-knek folyósított hitelállomány 2003-ban majdnem megháromszorozódott. Azt, hogy ez a tendencia az idén is folytatódik, jól mutatja, hogy az első félévi állománynövekedés 50 százalékos volt. A bank legkedveltebb termékei közé a cash-flow finanszírozás, valamint a lízing tartozik. Utóbbi téren a BB 15 százalékos piaci részesedést vall a magáénak. A számlakapcsolattal rendelkező kkv-ügyfelek száma az MKB-ban a 2002. év végi 13,5 ezerről tavaly közel 15 ezerre nőtt. A kisebbeknek nyújtott hitelek állománya ugyanakkor 46,7 milliárd forintról 74,2-re hízott. Az MKB súlyát ezen a piacon persze jelentősen növeli majd a Konzumbank bekebelezése is (az üzleti integráció az idén zajlik le).
A K&H Bankban 2003 végén a mintegy 70 ezres kkv ügyfélkör hitelállománya meghaladta a 28 milliárd forintot, betétállományuk pedig hozzávetőleg 128 milliárd forintot tett ki. Az idei első negyedév végén a kkv-k hitelállománya 30 milliárd forint volt, szemben a tavaly március végi 25 milliárd forinttal. A kkv-k esetében a K&H Bank már most piacvezetőnek tartja magát, de hároméves stratégiai tervében az elsődleges célok között szerepel a további jelentős bővítés. Napjainkban a kkv-k adják a fiókok forgalmának mintegy 50 százalékát.
A CIB az általa megcélzott ügyfélszegmensben 9-10 százalékra teszi piaci részesedését. A legnépszerűbb hiteltermék itt a folyószámlahitel, amit a bankkal finanszírozási kapcsolatban álló ügyfelek 70 százaléka vesz igénybe. A HVB több tízezres kisvállalati ügyfélről számolt be, a középvállalatok esetében pedig 19 százalékra becsüli részesedését. Az OTP Bank ügyfélszám tekintetében a kkv-piacon 21 százalékos részesedést tart nyilván, az egyéni és kisvállalkozóknak folyósított hitelek állománya pedig június 30-án az egy évvel korábbinál több mint 40 százalékkal volt magasabb, így meghaladta a 18 milliárd forintot.
