Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lakáshitelezés terén a pénzintézetek közötti verseny új terepen folytatódhat. Már most is akadnak ugyanis olyan bankok, amelyek egyes konstrukciók esetében akár az ingatlanok forgalmi értékének 70 százalékát is hajlandóak megfinanszírozni. Az előbbi arány pedig a közeljövőben tovább is emelkedhet, akár 10–15 százalékra csökkentve a lakásvásárláshoz szükséges önrészt.
A hetvenszázalékos hitelt a bankok saját fedezetértékelési szabályzatuk alapján (saját kockázatukra, saját forrásból) adhatják ügyfeleiknek – tájékoztatott a CIB Bank. Ezeket a hiteleiket nem refinanszíroztatják jelzálogbankkal. Ilyen termék például a CIB kiegészítő kamattámogatású lakáshitele. Ügyfélként érdeklődve hasonló konstrukcióra bukkantunk az Erste Bankban és a Budapest Bankban is. Tájékozódásunk során pedig találtunk hitelintézetet, amely a forgalmi érték 70 százalékánál is magasabb finanszírozási hányad bevezetését tervezte.
Ezeknek a termékeknek az előnye nemcsak az alacsonyabb elvárt önrész, hanem az is, hogy a vevők megússzák az értékbecslés 25–40 ezer forint nagyságú költségét. A bankok ugyanis ilyen esetekben elfogadják az adásvételi szerződésbe foglalt összeget, hacsak az nem kirívóan magas.
Az előbbiekkel szemben az általánosan bevett és sokat bírált jelzálog-hitelezési gyakorlatban a finanszírozási hányad jóval alacsonyabb. Ennek magyarázata a jelzálogbankok szerint az, hogy számukra jogszabályok írják elő, hogy kötelezően értékbecslést kell végeztetniük, az úgynevezett hitelbiztosítéki (hb) érték pedig a becsült árnál – ami eltérhet az adásvételi szerződésben foglalt ártól – csak 10–20 százalékkal alacsonyabb lehet. A folyósítható hitel összege pedig a forgalmi értéknél amúgy is kisebb hb-értéknek mindössze a 60 százalékát érheti el.
Persze a verseny ezen a téren ma még igazán a forintalapú lakáshitelek folyósításakor indult be. A devizaalapú lakáshitelek esetében ugyanis a bankok a kockázat miatt még kisebb részt hajlandóak finanszírozni, mint a forinthitelek esetében. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy ez a hitelarány az adásvételi szerződésben szereplő összeghez vagy a hb-értékhez viszonyítva érvényes-e. A CIB Bank devizakonstrukciói a lakásár legfeljebb felére biztosítanak hitelt. Az OTP Bank és az FHB viszont a hitelbiztosítéki érték 55 százalékát hajlandó folyósítani. Összehasonlításképpen: az OTP új lakásra a hitelbiztosítéki érték 70, használt lakás esetében 60 százalékát hitelezi. Az FHB-ban ez az arány egységesen 60 százalék.
Figyelemre méltó, hogy ezzel szemben a Budapest Bank a devizahitelek esetében is 60 százalékos finanszírozási hányadot vállal, méghozzá a forgalmi értékhez képest. Az Inter-Európa Bank illetékese lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy nemcsak a devizahitelek és a forinthitelek között, de a forinthiteleken belül is eltérő a hitel/hitelbiztosítéki érték aránya.
A hitelarány emelésével persze nem biztos, hogy olyan nagy kockázatot vállalnak a bankok. Az ügyfelek jellemzően nem használják ki a hitelfelvételi lehetőségüket, vagyis a finanszírozási igény a statisztikák szerint az eddigi hitelfelvevők körében kisebb volt. Ám ez biztosan nem jelenti azt, hogy nincs olyan réteg – főként az ifjú házasok –, amely számára éppen a nagyobb finanszírozási arány jelentene megoldást. Közülük ugyanis sokan önrész híján labdába sem rúghattak a lakáspiacon.
