Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
ä NAPI Gazdaság
A „Kamat-átgyűrűzés Magyarországon” című, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) műhelyében készült tanulmányban a szakértők különböző modellek és gazdaságstatisztikai számítások segítségével a hazai pénzintézetek átárazási szokásait vizsgálták. Összesítésként pedig megállapították: a vállalati hitelek és betétek esetében a bankok sokkal gyorsabban alkalmazkodnak a pénzpiaci folyamatokhoz, mint a lakossági szegmensben. Egyértelmű és teljes átgyűrűzést azonban kizárólag a rövid futamidővel folyósított vállalati hiteleknél találtak. Ez pedig - tekintettel arra, hogy a bankok közötti verseny a vállalati üzletágban kifejezetten erős - még a szakértőket is kissé meglepte. Csakúgy, mint az az eredmény, hogy a lakossági betétek a hozamemelkedésre gyorsabban reagálnak, mint a hozamcsökkenésre.
Az azonban még számunkra sem adott okot semmilyen csodálkozásra, hogy az elemzés arra jutott: a rendkívül magas haszonhányadot (spreadet) tartalmazó fogyasztási hitelek esetében kirívóan tökéletlen a bankok átárazási magatartása, ami egyértelműen utal arra, hogy a lakossági hitelkereslet kamatérzékenysége még mindig rendkívül alacsony.
Ezek a tendenciák egyébként alapvetően nem állnak ellentétben a nemzetközi folyamatokkal sem. Amíg azonban a rövid távú alkalmazkodás tekintetében a vállalati forgóeszköz típusú forinthitelek kamatának igazodása az eurózónában alkalmazotthoz képest is kifejezetten gyorsnak tekinthető, a forintban nyújtott fogyasztási hitelek ugyanilyen összehasonlításban is kivételesen „ragadósak” (vagyis a csökkenő hozamokat az ügyfelek csak jókora késéssel érzékelhetik).
A banki magánügyfelek számára biztató lehet viszont, hogy a jegybanki szakértők úgy vélik, a lakossági szegmensben mindenképpen az alkalmazkodás erősödése várható. Betéti oldalon - olvasható a tanulmányban - a transzmissziót javíthatja a strukturális likviditásfelesleg eltűnése, ekkor ugyanis a bankok még jobban rá lesznek utalva a betéti forrásokra. A lakossági hitelezésben pedig feltételezhető a fogyasztási hitelek rendkívül magas spreadjének mérséklődése, ezzel párhuzamosan a piaci kamatok hatásának erősödése e hitelek árazásában. A lakáshitelkamatoknál a változó jogszabályok (a támogatási rendszer módosítása után a korábbi fix mérték helyett beléptek a piaci hozamok) következtében az átgyűrűzés várhatóan egyre hatékonyabban érvényesül.
Az előbbi pozitív kilátásokat ugyanakkor több tényező is ronthatja. A lakáshitelpiacon a deviza alapú kölcsönök mind erőteljesebb térnyerése ugyanis a tanulmány szerint éppen ellenkező irányba hat. A rövid instrumentumokhoz kötődő jegybanki alapkamat és az átlagos hitelkamat közötti transzmissziót gyengítheti még a hitelek lejáratának az inflációs és kamatbizonytalanság mérséklődésével párhuzamos növekedése.
B. Varga Judit
