Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A devizaszámlával rendelkező óvatlan ügyfeleket a nyaralás előtt igen kellemetlen meglepetés is érheti. Hiába gondolják ugyanis úgy, hogy devizaszámla-birtokosként jobb helyzetben vannak csak forinttal rendelkező társaiknál, a célország valutájához nem minden esetben juthatnak zökkenőmentesen. Még akkor sem, ha számlájának éppen az a devizaneme. A Budapest Bankban (BB) például két nappal korábban délelőtt tízig be kell jelenteni, ha valaki háromezer euró vagy dollár feletti összeget szeretne felvenni. Egyéb valutanem esetében ezt a jelzést, ha valaki nem akar hoppon maradni, összeghatártól függetlenül meg kell tenni. Arra sem árt figyelni, hogy a bank csak azt vállalja, hogy az előzetesen bejelentett kérésnek kizárólag a megjelölt nap delétől tesz eleget.
Visszaváltáskor pedig (több bankhoz hasonlóan) a BB kiköti, hogy érméket nem köteles elfogadni. A díjait a héten alapvetően megváltoztató (NAPI Pénzügyeink, 2004. július 27., 9. oldal) Erste ezt úgy oldja meg, hogy az érme elszámolásakor olyan magas jutalékot alkalmaz, ami elveheti az ügyfelek kedvét az ilyen tranzakcióktól. Az apró 25 százalékát, de minimum 3 eurót számol ugyanis fel ilyen esetekben a bank. Az Inter-Európa Bank (IEB) félmillió forint, illetve azzal egyenértékű valutaösszeget meghaladó készpénz felvételekor – megjelölve azok igényelt címleteit is – köti ki, hogy erről egy nappal korábban 12 óráig tegyen bejelentést az ügyfél.
Nem csak a valuta felvétele lehet egyébként lassított. A Raiffeisen Bank például már eleve jelzi, hogy bizonyos esetekben a devizában indított átutalás, de az így érkező tételek is a szokásosnál két nappal tovább keringenek a rendszerben. Erre a kétnapos csúszásra érdemes figyelni, ha valaki vár vagy küld devizát.
A devizaszámlák fenntartása amúgy nem tűnik olcsó mulatságnak. Különösen abban az esetben lehetnek magasak a költségek, ha az ügyfél az előbb említetthez hasonló tranzakciókat is végez. A bankok többségénél fizetni kell akkor is, ha pénz érkezik a számlára, és persze küldés esetén is. Nem egyszer a bankon belüli pénzmozgások sem ingyenesek. A konverzió (a különböző valuta-, illetve devizanemek közötti váltás) 0,5–1,5 százalékba kerül, felső korlátot pedig csak kevesen szabnak meg. Néhány pénzintézetnél – tipikusan ilyen az OTP Bank – a devizaszámlákhoz kapcsolódó jutalékokat olyan precízen (a kondíciós lista hat sűrűn teleírt nyomtatott oldal) állapították meg, hogy áttekintésük szinte lehetetlen.
Számlavezetési díjat viszont az általunk vizsgált pénzintézetek közül kizárólag az OTP Bank számít fel (a BB ezt csak a minimumegyenleg alá csúszóktól kéri). A legnagyobb magyarországi bank azonban – valószínűleg ettől nem függetlenül – megkülönbözteti, hogy befektetés- vagy normál folyószámla céljára nyitott valaki devizaszámlát. A havi számlavezetési díj az utóbbi esetben 100 forint, tehát az OTP Bank sem ebből akar a nyereségességét biztosító jutalékra szert tenni. A befektetési számla esetében, ahol korlátozottak a tranzakciós lehetőségek, az ügyfeleknek a számlavezetés negyedévente 240 forintba kerül.
Devizaszámlát egyébként elég sokan nem folyó-, hanem egyértelműen megtakarítási számlaként tartanak. A devizaszámlákon heverő összegek már évekkel ezelőtt ütemesen csökkentek, de az utóbbi időben ismét javított népszerűségén ez a jelenlegi magas kamatkülönbözet és kedvező forintárfolyam miatt igencsak alacsony hozamot biztosító befektetési forma.
