BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Megsarcolt devizatranzakciók

Az uniós csatlakozás után már a kisebb cégek is kifelé tekingetnek, a devizaműveletek azonban néhány banknál mintha csak a nagyobbak kiváltságai lennének. Meglepetést viszont nem csak ez, hanem a sokszor borsos díjak is okozhatnak.

2004. július 19. hétfő, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A devizaszámlák kondícióit alaposabban még a forintszámlákénál is nehezebb összehasonlítani. Sokszor bankonként még az alkalmazott kategóriák is eltérnek. Az átutalásoknál például az ÁÉB még aszerint is különbséget tesz, hogy azok magánszemélynek, vagy cégnek címzettek. Akad emellett megkülönböztetés az azonos és az eltérő devizanem, az értéknap (az Erste például az azonnali konverziónál 15 ezrelékes, az értéknappal leadottnál viszont csak 1,5 ezrelékes díjat számít fel) és természetesen a számlanyitó státusa – devizabelföldi, illetve devizakülföldi – szerint is. Ma még az sem általános, hogy a forint- és a devizatranzakciók végzésére is alkalmas számlákat miként kategorizálják a bankok. Van, ahol a forintszámla bővíthető ilyen funkcióval, de akad olyan gyakorlat is, amikor ha a forint mellett egyáltalán szóba jön más pénznem is, már devizaszámlát kell nyitni. Az is eltér, hogy a kifejezetten a kisebb cégeknek létrehozott számlatípusokhoz hozzá lehet-e „csomagolni” a devizát.
Az Általános Értékforgalmi Banknál (ÁÉB) az ügyfeleknek külön forint- és devizaszámlát is ajánlanak, bár a forintszámla használható devizaműveletekre is. Azoknak a cégeknek azonban, amelyek csak devizában üzletelnek, érdemes az ennek megfelelő számlatípust választaniuk. Itt ugyanis érdekes módon a devizaszámla fenntartása valamivel kevesebbe kerül.
A CIB Bank kisebb vállalkozásoknak kínált háromféle számlacsomagja külön díj nélkül, meglehetősen kedvező költségekkel alkalmas deviza fogadására és az átutalására is, csakúgy mint a Raiffeisen Start, Alap és Plusz megoldása. Az Erste hasonlóan jár el a mikrovállalkozások (200 millió forint alatti éves árbevétellel számíthat egy cég ebbe a kategóriába) esetében. A HVB Bank is ugyanezt a gyakorlatot alkalmazza kisvállalati számlacsomagjainál (itt az értékhatár 300 millió forint). A leginkább egyébként talán a HVB-nél érzékelhető az uniós csatlakozás hatása. Itt ugyanis a díjak tekintetében – más bankok gyakorlatától igen eltérően – lényegében nincs különbség a forint- és a devizaműveletek között. (A legnagyobb magyarországi banknál például a cégszámláról indított forintátutalásoknál minimális jutalékként megszabott 200 forint helyett a devizaügyleteknél 3 ezret kérnek el.)
A Budapest Banknál (BB) az előbbiekkel szemben az igen széles választékban ajánlott számlakonstrukciók csak forintügyletek végzésére alkalmasak. Az Inter-Európa Bank (IEB) P@rtner és persze az OTP Bank e-Forint elnevezésű konstrukciója is csak a hazai devizát támogatja. A BB-nél a devizásoknak legalább 6–15 euróba kerül, ha a partnerük fizet (jóváírási jutalék), és a saját számláik közötti átvezetésnél is minimum 8 eurót emel le a bank. Amennyiben pedig a cég valutát akar a saját számlájára pénztárban befizetni, az összeg 7,5 ezrelékét (ami igen borsos jutaléknak számít) levonják. Csak összehasonlításként: egyszerű, más bankhoz indított átutalásnál a jutalék 1,75 ezrelék. Persze ilyen esetekben nem elég csupán a jutalék ezrelékes mértékére figyelni. Szinte mindenütt létezik minimum-, és helyenként akad maximumdíj is. A BB-nél ez az előbbi példánál 15 és 500 euró. A legkisebb összegek utalása is belekerül tehát átszámítva legalább 3750 forintba, de a bank a 7,2 millió forintnál nagyobb összegű devizaátutalásoknál is beéri (?) a 125 ezer forintnyi jutalékkal. Az IEB felső határt nem is szab meg, jóváírásnál 0,5 ezreléket (legalább 4 ezer forintot), átutalásnál pedig 1,25 ezreléket (minimum 6 ezer forint) számítanak fel.
A Citibank azoknak a cégeknek, amelyek forintban és devizában is kapnak és küldenek pénzt, egyértelműen a devizaszámlát ajánlja. A kisvállalati üzletágban a pénzintézet hirdetménye szerint az elsőként nyitott devizaszámlánál nem kell havidíjat fizetni. Ehelyett a bank az átutalásokért átalánydíjat számít fel. Húszmillió forintos árbevételig viszont ez havonta mindössze ezer forint. A tranzakciók után tételenként szintén ezer forintot kell fizetni akkor, ha a megbízás papíralapú és 300-at, ha telefonon indítják. És még egy „apróság”: a számlaforgalmi díj havonta legalább 15 ezer forint (ha nem jön össze ennyi jutalék, a bank akkor is felszámítja). Ezt azonban nem is annyira nehéz összehozni, mint elsőre gondolnánk. Itt is ezrekben számított forintösszeget kell ugyanis fizetni a jóváírásokért és a saját számlák közötti átvezetésért is. A valutaváltás azonban például jutalékmentes.

B. Judit Varga
B. Judit Varga

Ez is érdekelhet