Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mielőtt valaki devizaalapú lakáshitel felvételére szánná el magát, célszerű néhány dolgot (a kamat és a kezelési költség áttekintése mellett) mindenképpen tisztázni. Amikor arra a kérdésünkre, hogy a pénzintézet milyen árfolyamokat alkalmaz a hitel nyújtásakor és a törlesztőrészletek elszámolásakor, azt válaszolják: a bank által mindenkor meghirdetett kereskedelmi devizaárfolyamokat, kissé megnyugodhatunk. Persze ilyenkor sem árt konkrétan megtudni, pillanatnyilag mi mennyi és gyorsan kiszámolni a spreadet (a vételi és eladási árfolyam közötti különbözetet), és azt összevetni más ajánlatokkal. A bankok honlapján erről mindig viszonylag egyszerűen tájékozódhatunk. Bármily vonzó a kamat, gyorsan keressünk másik pénzintézetet akkor, ha az előbbi érdeklődésnél a valutaárfolyam (itt nagyságrendekkel nagyobb a banki spread) kifejezés hangzik el. Az sem túl megnyugtató, ha a bank valamilyen speciális árfolyamképzést emleget.
A következő fontos terület a kamat, pontosabban ennek jövőbeni alakítása. Néhány bank nem alkalmaz kamatperiódust, vagyis a hitelteher havonta változhat. Ilyen esetekben különösen fontos felmérni, mire is számíthatunk a későbbiekben (persze nem árt a kamatperiódus lejárta utáni időkre is gondolni). A bankok előszeretettel használják azt a formulát, hogy a kamatokat a pénzpiaci folyamatok tükrében alakítják. Nos, ez az, ami semmit sem jelent. Igazán kedvező az - és néhány pénzintézet, például a Volksbank már alkalmaz is ilyen, a vállalati üzletágban egyébként általános megoldást -, ha a devizahitel kamatát a nemzetközi irányadó kamathoz (EURIBOR, LIBORCHF) kötik. Ekkor ugyanis valóban a pénzpiac és nem az esetleges profitéhség kezében vagyunk.
Az előbbieket persze nem elég szóban megbeszélni, gondosan ügyelni kell arra is, hogy végül mi kerül a hitelszerződésbe.
