Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az unióhoz való technológiai felzárkózást segítő konstrukció keretében eddig engedélyezett kérelmek száma már megközelíti az ezret – tudtuk meg a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB). A 150 milliárdos keretből így 54,5 milliárdot sikerült eddig tulajdonképpen lekötni. Ennél jobb arányt mutat viszont az a részprogram, amelyben az MFB partnereként részt vesznek kereskedelmi bankok is. A 80 milliárd forintos keretösszegből itt 59,2 százaléknyi már elkelt. Az MFB tájékoztatása szerint az engedélyezés után szinte teljesen bizonyosra vehető, hogy a pályázó már nem maradhat hoppon, legfeljebb a formai hiányosságok rendezésére, hiánypótlások benyújtására szólíthatják fel ezt követően a szereplőket.
Az MFB által kidolgozott hitelpaletta hamarosan tovább bővül, már húsz bank jelezte, hogy részt vesz a projektfinanszírozási programban, velük még ezen a héten meg is köthetik a szerződéseket. Persze az eddigi tapasztalatok szerint ezt követően még akár néhány hónapba is beletelhet, mire az ügyfelek számára is megnyílik ez a pályázati lehetőség is. Legutóbb az Egészségügyi Fejlesztési és Beruházási Hitelprogram keretében február 20-án kötött szerződést az MFB tizennyolc kereskedelmi bankkal, közülük tudomásunk szerint eddig csak a K&H Bank kezdte meg a termék forgalmazását. Az MFB-nél ezen alfejezet keretében hat befogadott, illetve négy (145,4 millió forintra vonatkozó) engedélyezett hitelkérelemről tájékoztatták lapunkat.
A technológiai felzárkózást segítő konstrukció is meglehetősen nehezen indult be, a program ugyanis tavaly márciusban még kamattámogatású formájú volt. Az MFB-ről szóló törvény módosítását követően azonban ezt át kellett alakítani, így a kereskedelmi bankok a folyamatba csak nyáron tudtak bekapcsolódni. Szeptemberre viszont az „üzlet” beindult, a fejlődés pedig azóta is töretlen.
Az általunk megkeresett bankok közül kizárólag (és talán nem véletlenül) a K&H közölt a kedvezményes hitelprogrammal kapcsolatban adatot. A K&H Bank – a pénzintézet tájékoztatása szerint – 2003 áprilisától kínálja az MFB programjának égisze alatt az európai beruházási hitelt, amihez eddig 8,3 milliárd forintnyi, vagyis a teljes állomány mintegy ötödét kitevő kérelmet fogadott be. Ezzel a K&H a programban részt vevő huszonhárom pénzintézet közül az első helyen szerepel.
Az uniós keretek kihasználásában igen aktív OTP Banknál csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a folyamatban lévő ügyletek a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) részeként műszaki-technológiai korszerűsítés, a Regionális Operatív Programnál (ROP) pedig a településrehabilitációs intézkedés keretében vannak. A legnagyobb banknál előkészület alattiak még a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) pályázatai is.
Ebből a rövid felsorolásból is érzékelhető, hogy a kedvezményes hitellehetőségek garmadája zúdult a hazai gazdálkodókra. A honlapokat böngészve is jól látszik, szinte lehetetlen nem belegabalyodni abba az információtömegbe, amit az MFB, a programokat gondozó Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Gazdasági Minisztérium közzétesz. Az OTP Banknál kérdésünkre hangsúlyozták is, hogy tapasztalatuk szerint az adattengerből sokan képtelenek kiválasztani a számukra relevánsakat. Az OTP éppen ezt felismerve kínál egy olyan szolgáltatást 2004. április 19-étől, amely az Oracle, a Hewlett-Packard, valamint a Leadex együttműködéseként jött létre. A DirectEurope internetes portál díjmentesen segíti az érdeklődőket a pályázatírásban. A honlapon keresztül érkező megkereséseket két munkanapon belül megválaszolják az OTP Bank európai uniós finanszírozási területen dolgozó szakértői.
Egyre több kereskedelmi bank hoz létre egyébként külön portált vagy legalább linkeket az EU-pályázati lehetőségek bemutatására, sőt néhányan erre külön üzletágat is kialakítottak. Ilyen például a CIB Bank vagy a már említett K&H, amely Támogatási Hírlevelében testre szabottan, igényeiknek megfelelő szűrésben, díjmentesen juttatja el az információkat az ügyfelekhez. Az OTP az uniós támogatások finanszírozását regionális szinten koordináló referensi hálózatot alakított ki.
A pályázás azonban még így is meglehetősen költséges dolog. A K&H Banknál elmondták, hogy vannak egyedi és standard árazású pályázatok. A legtipikusabb standard árazású típus az egyik GVOP-pályázat, amely a banknál az összes 80 százalékát teszi ki. E pályázat keretében maximum 25 millió forint igényelhető, az átlagos támogatási összeg pedig 11 millió forint. A költségek ilyenkor százezer forintos fix pályázati díjból és egy 3–8 százalékos sikerdíjból állnak össze. A sikerdíj mértéke függ a támogatás nagyságától, a költség viszont itt csökkenthető a K&H Bank különböző termékeinek (például beruházási, fejlesztési hitelek) igénybevételével. Ez a sikerdíj már magában foglalja a projekthez kapcsolódó, általában ötéves monitoring tevékenységet is.
Az OTP Bank szakértői szerint a legnagyobb költséget a háttéranyagok (engedélyes tervek, környezeti hatástanulmányok) elkészítése jelenti. A pályázatkészítés egyébként néhány százezer forinttól egy-két millió forintig terjedő összeget igényel. A kisebb GVOP-s pályázatok esetében a legjellemzőbb a siker-, valamint fix díjat magában foglaló vegyes konstrukció, a több száz milliós projekteknél viszont általában nincs sikerdíj. A CIB Banknál elmondták, hogy az összes költségbe beletartoznak – többek között – a pályázatírás, a projektmenedzsment, a kapcsolódó banki finanszírozás, a közbeszerzés bonyolításának ráfordításai is. Ezen költségtényezők jelentősen szóródhatnak, függően a projekt nagyságától és jellegétől, illetve az ügyfél hitelképességétől. A CIB-nél kifejtették, hogy meggyőződésük szerint a bank segítségével kiválasztott partnerek révén megtakarítás érhető el. Tanácsadó partnereiket ugyanis minden esetben versenyeztetik, az érdeklődőknek legalább két partnert ajánlanak. Itt is és más pénzintézetnél is nyomatékosították: az általuk kínált szolgáltatáscsomagot igénybe vevők időt és pénzt takarítanak meg azáltal, hogy a bankok partnerei csak valószínűsíthető nyerési esélyek esetén vállalják a pályázatírást.
Az OTP Bank – mondták el a pénzintézetnél – jelentős erőfeszítéseket tett egy pályázatírást segítő garanciaalap létrehozása érdekében. Az elképzelések szerint kereskedelmi banki forrásból történne a pályázatírás finanszírozása, s ehhez megfelelő biztosítéki rendszer illeszkedne. A biztosítékok között kiemelt szerepe lenne a garanciaalapnak. A banki finanszírozás kockázata annál kisebb, minél előbb kiderül egy projektről, hogy finanszírozható európai uniós forrásból.
