Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nyugdíjpénztári megtakarítások a lakosság megtakarítási hajlandóságától tulajdonképpen függetlenül már évek óta töretlenül nőnek. A gyarapodás üteme azonban mára már határozottan lelassult. Ez nem csak a háztartások vagyonához, hanem a GDP-hez viszonyítva is igaz. A pénztári vagyon GDP-hez viszonyított aránya – állapítja meg a felügyelet a szektor előző évéről készített gyorsjelentésében – a növekedés ellenére nemzetközi viszonylatban még mindig igen alacsonynak számít. Ez érthető, hiszen több országban évszázados hagyományai vannak az intézményesített nyugdíj célú megtakarításoknak. Magyarországon – az optimista előrejelzések szerint is – legfeljebb 2020-ra lehet a kasszák vagyona nagyobb a GDP 30 százalékánál. Az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint egyébként 2000-ben ez az arány hat állam esetében (köztük például Írország és az Egyesült Királyság) túllépte a negyven százalékos szintet. A sort messze mindenkit megelőzve Hollandia vezette a maga 140 százalékával.
A térnyerési folyamatot persze jelentősen módosíthatja a szolgáltatások és kifizetések tömegessé válása, ami a magánnyugdíjpénztárak esetében még legalább egy évtized múlva, az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében viszont már a közeljövőben esedékes. A szolgáltatások tömegessé válásának időszakára – hangsúlyozza a felügyelet – fontos, hogy a szabályozás megfelelően rendelkezzen a pénztárak által folyósított életjáradékokról.
A szektorban addig általános vélekedés szerint folytatódik a koncentráció. Tavaly a magánnyugdíjpénztárak száma mindössze eggyel csökkent (18-ra). Még mindig akadnak tehát munkáltatói hátterű kasszák, de ezek száma egyre kisebb. Az önkéntes nyugdíjpénztárak többsége viszont jellemzően még ma is rendelkezik munkáltatói háttérrel (ez a konstrukció lényegéhez tartozik), bár az egyesülések és beolvadások következtében a kasszák mögött álló intézmény jellegét egyre kevésbé lehet egyértelműen meghatározni.
