Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
B. Varga Judit
Az ingatlan-nyilvántartás fejlesztése, a földhivatali bejegyzések korábbinál sokkal gyorsabb ügyintézése utat nyitott a jelzálog-hitelezés felfuttatásának is. A szabad felhasználású hitelkonstrukciók – különösen ezek devizaalapú változata – népszerűsége alighanem csak azért nem nagyobb a jelenleginél, mert a bankok többsége maga sem döntötte el, igazán akarja-e ajánlani ezeket. Az OTP Banknál például teljesen nyilvánvaló, hogy bár létezik nála „ingatlanfedezet mellett nyújtott, jelzálog típusú hitel”, a pénzintézet sokkal jobb néven veszi, ha ilyen igényekkel jelentkező ügyfelei C-hitele mellett döntenek. Sajátos gyakorlatot követ a KDB Bank, amelynél a forintalapú (a többinél sokkal rövidebb, mindössze egy-két éves futamidejű) jelzáloghitelt üzleti célra kínálják, megjegyzik azonban, hogy ezt csak magánszemély veheti fel. Itt látható talán a leginkább, hogy az eredetileg a kisebb cégek kölcsönhöz jutását segítő jelzálog-hitelezés miként terjedt át a magánszférára. (Ebben persze a lakáshitelezés játszotta az úttörő szerepet.)
Nem elhanyagolható előny, hogy – a cégeknél már bejáratott módszer szerint – így a bankok az ingatlannal igen, de hitelképességgel tulajdonképpen nem rendelkező polgároknak is viszonylag kedvező hitelfelvételi lehetőséget kínálhatnak. Érdemes ezzel kapcsolatban kiemelni, hogy a K&H Bank kifejezetten megkülönbözteti például az úgynevezett minimálbéres finanszírozást, bár a jövedelemigazolástól tulajdonképpen ilyen esetben sem tekint el (a minimálbért kell igazolni), a hitel összege, illetve aránya a magasabb jövedelemről szóló igazolás léte vagy nemléte esetén ???ugyanis??azonban???? eltér. Hasonló megkülönböztetést alkalmaz a HVB Bank, a Budapest Bank és a CIB Bank is. Az Erste Bank viszont az egyetlen – egyelőre –, amelynél ilyen esetekben még a kondíciók is eltérnek. Ezekkel a konstrukciókkal persze még így is határozottan öszvér megoldás született. A jelzálogkölcsön lényegéhez tartozik ugyanis, hogy a fedezetet az az ingatlan jelenti, amelyre a bank elidegenítési tilalmat köt ki. Ilyen körülmények között elég furcsa, hogy a bankok ragaszkodnak a jövedelemigazoláshoz (szóljon az akár minimálbérről is).
A bankok egyébként „normál” esetben – tehát ha magas jövedelmét példásan igazoló magánigénylő fordul hozzájuk – is igencsak megnézik, egy-egy ingatlanra mekkora kölcsönt adnak. A legszűkmarkúbbnak ezen a téren a Földhitel- és Jelzálogbankot (FHB) találtuk. Itt 8 millió forint hitelbiztosítéki érték esetén – ezt a pénzintézet által elfogadott értékbecslő állapítja meg, tehát leginkább a forgalmi érték 80 százalékánál kisebb összeg – mindössze ennek 35 százalékáig terjedhet a kölcsön. Az FHB 20 millió forint, azaz már nagyobb, de még nem túl kockázatosan magas „becsértékű” (hitelbiztosítéki érték) ingatlannál is csak legfeljebb 45 százaléknyi hitelhányadot vállal. Másoknál a közzétett adatok ugyan sokkal kedvezőbbek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a legliberálisabb bankoknál is csak a forgalmi érték 30-40 százalékára számíthatunk hitelként.
Közben kölcsönigényléskor ugyanazt a kínos és hosszú procedúrát kell végigjárni, amelyet a lakáshitelezés kapcsán már sokan ismernek. A folyósítási idő ennek megfelelően akár három hónapra is felfuthat, jó esetben sem kevesebb viszont egy hónapnál, annak ellenére, hogy néhány bank kifejezetten felhívja a figyelmet a gyors hitelbírálatra (a KDB Bank egyenesen hét nap alatti hitelfelvételt említ). Hiába tud azonban egy pénzintézet gyorsan hitelezni, ha a jelzálogbejegyzéshez szükséges adatoknál valami hibádzik.
KIEMELÉS
Az ingatlan fedezete mellett felvett kölcsönök a kisebb banki kockázat miatt olcsóbbak más hiteleknél, az igazán kedvező feltételeket azonban az ügyfelek itt is csak a devizaalapú konstrukcióknál találhatják meg. A kondíciókat böngészve különösen érdemes odafigyelni arra, mekkora terhet jelent az előtörlesztés, de akár a szerződés módosítása is.
