Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Eidenpenz József
A tavalyi igazán aranyév volt a hazai jelzálogbankok történetében: a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) eredménye bő tízszeresére emelkedett, az OTP Jelzálogbank Rt.-é tizenkétszeresére, a HVB Jelzálogbanké is két és félszeresére. Nem csoda, hogy a jelzálogüzletágban érdekelt két tőzsdei cég, az OTP Bank és az FHB részvénye minden korábbi elképzelést meghaladó szinteken jár, márciusban szinte nap mint nap újabb rekordokat döntött. A tavaly novemberben 4300, illetve kedvezménnyel 4000 forinton kibocsátott FHB-részvények március végén már 7600 forint körül jártak, a befektetők újra és újra fel-felszisszentek egy-egy újabb 1000 forintos határ áttörése után. Az OTP papírja, amely egy évvel ezelőtt még a 2300–2400 forintos szinttel küzdött, március 30-án 3840 forinton zárt.
Ez a múlt. A jövőben a tőzsdei árfolyamot nyilván elsősorban a befektetők várakozásai határozzák majd meg, őket pedig nagyban befolyásolhatják a brókercégek elemzői, akik egyelőre az FHB esetében optimistának bizonyultak, az OTP-nél már kicsit szkeptikusabbak voltak. A NAPI Gazdaság elemzők véleménye alapján március közepén készített konszenzusa (Befektető, 2004. március 16., 17. oldal) az FHB-nál még azt tartalmazta, hogy a papírt venni érdemes (4-es érték az 5-ös skálán), az OTP-nél az ajánlások átlaga már csak tartás volt (3-as érték). Történt mindez akkor, amikor a két részvény még „csak” 6700, illetve 3549 forintba került, azóta mindkettő emelkedett még durván 10 százalékkal (legalábbis a cikk március végi leadásáig).
Egyes elemzők véleménye nyilván eltér társaiétól, és lehet, hogy éppen egy ilyen elemző – például a külföldi befektetőkre gyakorolt nagyobb hatás miatt – jobban képes befolyásolni az árfolyamokat. Talán éppen az ING szakértője, aki még március elején (NAPI Gazdaság, 2004. március 9., 11. oldal) 8500 forintot jelölt meg az FHB fair értékének (fair value), hangsúlyozva, hogy ez nem célár. Akkor – és alighanem azóta is – ez volt a legoptimistább vélemény a pénzintézettel kapcsolatban, és az árfolyam már ettől a szinttől sincsen nagyon távol.
A két, a jelzálogpiac által leginkább érintett pénzintézet eredményével kapcsolatban egyébként pozitívak a várakozások. Az elemzői konszenzus 2004-re az FHB-nél további 40 százalék körüli eredménynövekedést jelez előre adózás után, 2005-ben pedig még közel 18 százalékos emelkedés várható. Az OTP-nél az idén 25, 2005-ben már moderáltabb, 10 százalékos bővülést várnak. (Hogy az OTP eredményében pontosan mekkora részt képvisel a jelzálogüzletág, nem tudni, de biztosan magasabbat, mint a jelzálogbank eredménye, hiszen egyes bevételek az anyabanknál képződnek. Egyes banki szakértők állítják, hogy az OTP az eredményének negyedét köszönheti a jelzálog-hitelezésnek.)
Az idei növekedés egy része lényegében egyszeri tétel: még a tavalyi nagy felfutásnak köszönhető, amikor az első és a második félév végén egyaránt megrohanták a szabályok szigorításától tartó ügyfelek a bankfiókokat. Az akkor megkötött hitelszerződések eredményének nagyobb része csak az idén jelentkezik, és a szerződések hosszú futamideje miatt még sok éven keresztül hozzájárul a pénzintézetek jövedelméhez. A nyereség „be van programozva a rendszerbe”. Amikor az FHB eredményének idei növekedéséről szóló, 40 százalék körüli előrejelzések kommentálására kérték, Gyuris Dániel vezérigazgató a Reutersnek elmondta: kevés olyan cég van Magyarországon, amelynek középtávú prognózisát olyan nagy biztonsággal el lehet készíteni, mint az FHB-ét.
Az élet ugyanakkor a szigorítások után sem áll meg: ha távolról sem a korábbi nagy mennyiségben, de a jövőben is fognak új jelzáloghitel-szerződéseket kötni, a szigorított feltételű lakáshitelekre is lesz jelentkező. Ily módon a piac, ha lassabban is, tovább növekedhet, a már említett ING-elemzés szerint az FHB esetében akár évi 30 százalékkal is a következő években.
Persze vannak kockázatok is. A jelzálogüzletágban elsősorban a szabályozási környezet változásait emlegetik, nem csoda, hiszen egy éven belül kétszer is alaposan változott az állami hozzájárulás rendszere. Vannak, akik 2004 végére újabb szigorításokat jeleznek előre. A másik nagy kérdés a makrogazdasági környezet, például a magas kamatok, a finanszírozási költségek alakulása. Attól azonban lényegében senki sem fél, hogy a bankok hitelállományával gondok lesznek – nem csoda, hiszen melyik ügyfél szeretné elveszíteni feje fölül a tetőt. Az FHB-nél még hátrányként említik, hogy jövedelmeinek szerkezete egysíkú, vagyis lényegében csak egy üzletágban van jelen, bár ez most a felfutás idején még előnynek tűnik.
A két részvény árfolyam-emelkedésénél persze jelentős tényező volt az is, hogy a hazai részvénypiacon ezektől függetlenül is eléggé nagy az optimizmus. A bankpapírokon kívül rekordszinteken jár a Mol részvénye is, míg a gyógyszeriparra nehéz napok járnak. Egy általános rossz hangulat valószínűleg a befektetők mostani kedvenceit sem hagyná érintetlenül, sőt lehet, hogy akik már sokat nyertek egy részvényen, szívesebben megválnának tőle.
Az FHB történetében először osztalékot fizet, 100 forintot részvényenként, ám ez a tőzsdei árhoz képest nem túl nagy összeg, így erre alighanem még senki se spekulál. A későbbi években azonban ez is fontos tényező lehet, ha jelentősen növekszik majd a kifizetés. Hasonló a helyzet az OTP-nél, amelytől szintén növekvő osztalékfizetést lehet várni.
Május közepén jár le a kedvezményesen jegyzett FHB-részvényekre érvényben levő eladási moratórium, ekkor sok kisbefektető dönthet úgy, hogy megválik részvényétől. Ez – legalábbis időlegesen – okozhatja az árfolyam csökkenését, de ha valamelyik külföldi intézményi befektető igazán vásárolni akar, a visszaesés valószínűleg nem lesz tartós. A részvények forgalmán még dobhat valamennyit az is, hogy az FHB bekerült a BUX index kosarába is. Bár kevés olyan intézményi befektető lehet, amely pontosan a BUX indexnek megfelelő részvénycsomagot akarna összeállítani, az FHB kapitalizációja (a részvények piaci áron vett összértéke) lassan elég nagy lesz ahhoz, hogy egy Magyarországot reprezentáló részvényportfólió fontos eleme legyen.
