Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A jelzálog-hitelezés drasztikus visszaesését láthattuk az év elején, bár ebből messzemenő következtetések nem vonhatók le, ugyanakkor mégiscsak jelzés értékűnek tekinthető. A lakáshitel-kamattámogatási rendelet tavalyi két módosítása nemcsak a felvehető hitel összegét csökkentette 30 millióról új lakásnál 15 millióra, használtnál 5 millióra, de a támogatás két lépésben való visszavágása mindkét hiteltípusnál a kamatokat is drámaian emelte, 4,5-5,5-ről átmenetileg 9-11 százalékos szintre. Ön szerint ennek jegyében hogyan alakul a lakáshitelpiac 2004-ben? Mi viszi el az üzleteket a jelzálogbankoktól? Csökken-e a jelzáloglevéllel refinanszírozott hitelek aránya?
- Tekintettel arra, hogy az új lakásra felvehető hiteleknél a támogatások kisebb mértékben szűkültek, így a kamatok nem emelkedtek olyan magasra, mint a használt lakás vásárlásra felvehető hitelek esetében. Ugyanakkor az áprilistól növekvő lakásépítési kedvezmény, valamint a kamatok várható csökkenése élénkítheti a lakáshitelek iránti igényt. Véleményem szerint az új lakások iránti kereslet nem mérséklődik számottevően, következésképpen ebben a körben a hitelnyújtás is ennek megfelően alakul. Ezt bizonyítja az építési engedélyek és a folyamatban lévő építések száma is.
A használt lakások esetében a korábbiakhoz képest visszafogottabb hitelaktivitásra lehet számítani. Jelentős korlátozó tényező lehet az igénybe vehető támogatott hitel felső határának ötmillió forintra csökkentése és a magasabb kamat. Ezek együttes hatására idén akár az előző évi szint harmadára is visszaeshet a használt lakások vásárlásához kapcsolódó hitelkereslet. A hitelkereslet visszaesése a jelzálogbankokat jobban érinti, mint a kereskedelmi bankokat, ugyanis a lakástámogatásokról szóló kormányrendelet decemberi módosítása megszüntette a kiegészítő kamattámogatás és a jelzáloglevél-támogatás együttes alkalmazását.
A szűkülő kereslet természetes módon élesebbé teszi a hitelezők közötti versenyt. Az üzletmenet alakulásában alapvető fontosságú lesz a kamatverseny, az ügyfelek kiszolgálásának színvonala, továbbá az, hogy mennyire sikerül vonzóbbá tenni a termékeket, a különböző megtakarítási és biztosítási formákkal kombinált konstrukciókkal. Úgy vélem, hogy a deviza akapú hitelek nem helyettesíthetik a forintban felvett jelzáloglevél támogatású hiteleket, különös tekintettel arra, hogy a pénzpiaci kamatok további csökkenése várható. A kínálatbővítés érdekében ugyanakkor az OTP-bankcsoportnak is szándékában áll devizaalapú jelzáloghitellel piacra lépni. A termék kidolgozása már folyamatban van.
- Milyen piaci mozgások esetén lehet hosszú távon negatív az üzletmenet és mikor lehet pozitív? Milyenek a középtávú várakozások?
- Az elmúlt évek tapasztalata is mutatja, hogy a mindenkori hiteligényt jelentősen befolyásolja az általános kamatszint és az állami támogatások mértéke, illetve köre. A szigorítások ellenére úgy érzem, hogy az általános kamatszint várható csökkenésével az ügyfélterhek is alacsonyabbak lesznek, így visszatérhet a hiteligénylési kedv. Ez a szint a prognózisok szerint a tavalyi átlag 50 százaléka körül alakulhat. Amennyiben további szigorítások nem lesznek, hamarosan kialakul a hiteligénylések egyensúlyi állapota, amely összhangban van a lakásépítések számával.
- Milyen eredményt vár bankjától 2004-ben?
- Az OTP Jelzálogbank az OTP Bank Rt.-vel konzorciális formában nyújtott hitelállománya várhatóan közel 200 milliárd forinttal bővül az idén, és év végére mintegy 800 milliárd forint lesz, így az OTPJ mérlegfőösszege meghaladja a 850 milliárd forintot. Tervezünk más kereskedelmi bankokkal való együttműködést is az önálló zálogjogi formában nyújtott hitelezésre vonatkozóan, de ezzel kapcsolatos állományi tervadatok csak a tárgyalások előrehaladottabb szakaszában várhatók. Az elmúlt év végétől az OTPJ hitelállományának expanziójával már lépést tart az eredménye is, így további tőkebevonásra ez évben várhatóan nem lesz szükség. A saját tőke az év végére eléri a 32 milliárd forintot.
