Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt hetek szakmai egyeztető fórumai eredményeként a három jelzálogbanknak és a felügyeleti szervnek, úgy tűnik, sikerült elfogadható közös platformot találnia a támogatott hitelek és azok refinanszírozásának elszámolása értelmezésében. Ez hosszabb távon is transzparenciát és tervezhetőséget biztosít a lakáshitelezés terén. A kamattámogatásról szóló tavalyi kormányrendelet-módosításoknál rövid távú célok vezérelték a szigorításokat, kevés lehetőség volt más szempontok mérlegelésére, különösen a decemberi változtatásnál. A megfelelő szakmai fórumok bevonásával történő egyeztetésre alig volt lehetőség a rendelet kiadása előtt. Szerencsésebb lett volna egyetlen jól előkészített módosítás a két változtatás helyett, bár a november végén bekövetkezett kamatemelésre és az azt követő drámai kötvénypiaci hozamnövekedésre kevesen számítottak - vélekedik a HVBJ-vezér.
A bankoknak többletkiadást okozott a többszöri módosítás például a termékekben, a partnerbanki együttműködésben, a számítástechnikai fejlesztésben, a belső szabályozásban, hiszen háromféle jelzáloghitel-támogatási rendszert kellett kialakítaniuk. A támogatás számítása mindkét esetben változott. A használt lakásokra felvehető hitel - 5 millió forint - mértéke túlságosan kicsi, a mérséklés már negatív hatással van a lakáspiac mobilitására, ideértve az új lakások eladhatóságát is. Indokoltnak tartanám 2004 folyamán ennek az összegnek 7-8 millió forintra történő emelését - hangoztatta Nagy Gyula.
Oszlányi Zsolt, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója szerint a kormányrendelet júniusi módosítása indokolt volt, megszűntek a jogszabály azon korábbi hiányosságai, kiskapui, amelyek lehetővé tették támogatott hitel igénybevételét befektetési célú lakásvásárláshoz, családon belüli keresztügyletekhez. A módosítások visszafogták a költségvetési kiadásokat, de az alapkoncepció, a lakáshoz jutási támogatás széles körű biztosítása akkor még fennmaradt.
Ezzel szemben a decemberi módosítás a támogatások csökkenése helyett valójában koncepcióváltást hozott, egy új szisztéma bevezetését jelentette. Kiemeli, hogy megszűnt a széles körű lakáshoz jutási támogatás, ezek egyre inkább az új lakások építésére koncentrálódtak. A változtatás azonban úgy is hathat, hogy csökken a fiatalok és az alacsonyabb jövedelmű családok körében azoknak a lakáshoz jutási esélye, akik nem képesek megfizetni az új lakás építésének-vásárlásának magas költségeit. Ezt ellensúlyozhatná a használt lakáshoz jutás támogatottságának felülvizsgálata. Tapasztalataik szerint e körben érdemi megoldást legalább 8-10 millió forintos támogatott hitelnagyság jelentene.
A fix állami kamattámogatás megszűnése, annak az állampapírhozamokhoz való igazítása azt eredményezheti, hogy az infláció csökkenésével párhuzamosan mérséklődnek az állami támogatási kiadások is - jelentette ki Oszlányi.
Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója úgy véli, egyértelműen igazolható, hogy csak azon támogatási rendszerek bizonyulhattak sikeresnek, amelyek stabilak, így kiszámíthatóak, hitelesek és eredményesek voltak. A szabályozás elégtelen, rossz irányú vagy eltúlzott korrekciója árthat a lakáspolitikai célok megvalósításának és kiszámíthatatlanná teszi a rendszert, így rontja annak hitelességét, fenntarthatóságát és hatékonyságát is, a költségeket pedig növeli. A 2003. évi változtatások egy része indokolható volt, másik részük azonban nem eléggé átgondolt. Például kiadási szempontok alapján visszavenni a kamattámogatott hitelek összeghatárát, úgy, hogy közben a közvetlen és azonnali kiadási többlettel járó lakástámogatások összege emelkedik, a rendszer egésze szempontjától nehezen indokolható.
A támogatási politikák a fejlett rendszerekben mindenütt a jelzáloghitelhez jutást támogatják (kamattámogatással, hitelekhez kapcsolt adókedvezményekkel, garanciaalapokkal), hiszen az állami szerepvállalás, a banki hitelforrás és az ügyfél által vállalt önrész együttesen teremt a célok szempontjából is eredményes finanszírozási szerkezetet.
