Egyre több egészségpénztár kínál tagjainak kártyát, amelylyel számlájukról költhetnek. Az azonban általános megrökönyödést keltett a szektorban, hogy megjelent az első, klasszikus hitelkártyának számító pénztári plasztik is. Különösen azért meglepő egy ilyen konstrukció felbukkanása, mert az egészségpénztárak az adókedvezmény miatt kénytelenek kínosan ügyelni arra, hogy a költések jól dokumentáltak és igazolhatóak (jogszabály rögzíti, mire lehet az egészségpénztári számláról kiadni, sőt az idén az előírások között már limitek is szerepelnek) legyenek. Persze mindennek nem feltétlenül kell ellentétben állnia a hitelkártyával, de az a pénztár mindenképpen merésznek számít, amely először jelenik meg ilyen konstrukcióval. A hitelkeret terhére végrehajtott egészségpénztári kiadások - amelyek lehetőségére a kártyát ismertető szórólap is kitér - az adókedvezmény szempontjából legalábbis elgondolkodtatóak. Így ugyanis a hitelpénz részesülhet támogatásban, miközben a jogalkotók célja egyre erőteljesebben az előtakarékoskodás ösztönzése (ezt jelzi a kétéves pénzlekötésre lehetővé tett adókedvezmény is).
Talán nem véletlen, hogy az úttörő ez esetben az adóhivatali dolgozók szakszervezete által létrehozott Adoszt Egészségpénztár volt. Az Adoszt kasszája a K&H Bankkal állapodott meg. A „hiteles egészségkártya” tulajdonképpen a bank supershop hitelkártyája, de a bankkártyához kapcsolódó díjakat és költségeket az Adoszt egészségkassza állja ügyfelei helyett. Ennek érdekessége pedig az, hogy a szóbeszéd szerint az Adoszt egészségpénztárnak azért kellett másik kártyaszolgáltató után néznie, mert korábbi partnere pénzügyi problémák miatt felbontotta a szerződést. Nem arról van egyébként szó, hogy az adóhivatal pénztárában veszélyben lennének a tagok befizetései, a gondot éppen az okozta, hogy a pénztártagoktól működési költség címen levont összegek nem nyújtottak fedezetet a pénztár központi kiadásaira. (Rosszindulatúbban: a pénztár menedzsmentje többet költött a rendelkezésére álló pénznél.)
Információnk szerint jelenleg a 10-15 ezer tagot számláló, alapvetően zártan működő (külső tagokat nem vesz fel) Adoszt Egészségpénztárban a működési és likviditási hányad 15 százalék körüli, ami nem igazán számít alacsonynak. A pénztárak közül nem egy esetében már 10 százalék körüli ez az érték (NAPI Pénzügyeink, 2004. március 23.), de éppen a nagy munkáltatók kasszáinál - mint a Vasutas vagy a Honvéd - még ennél is több jut a tagok egyéni számlájára, vagyis a fedezeti hányadba.
B. Judit Varga