Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2003 elején indította el a hitelezési vezetők körében végzett felmérését. Az MNB szakértője, Bethlendi András azt igyekezett feltárni, hogy a bankok hogyan alakítják stratégiájukat és ezen belül hitelezési politikájukat. Az első három vizsgálat alapján készített tanulmányt nemrégiben adták közre. Az adatokat ugyanis korábban nem lehetett volna megfelelően összehasonlítani, értékelni.
A most ismertetett eredmény a válaszadók átlagát tükrözi, tehát az egyes hitelintézeteknél más gyakorlat is elképzelhető. Fontos rögzíteni még, hogy a tanulmány készítője kiindulópontnak 2002 első félévének hitelkínálati és -keresleti jellemzőit tekintette.
A felmérésből kiderül, hogy a pénzintézetek a legfinnyásabbakká az üzleti célú ingatlanhitelek odaítélésekor váltak. Csak ezen a részterületen akadnak olyan bankok, amelyeknek a hitelezési hajlandósága csökkent. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankok most már alaposan megválogatják, mely projekteket hajlandók hitelezni. 2004 első félévére egyébként a válaszadók a kereslet oldalon is mérséklődést prognosztizálnak.
Közben a vállalati üzletágban az elmúlt másfél évben a bankok hitelezési hajlandósága töretlenül nőtt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pénzintézetek időközben ne nehezítettek volna hitelnyújtási feltételeiken, az általuk alkalmazott standardokon. Ezek a feltételek lehetnek árjellegűek (kamat, díjak, illetve kockázati prémium), de ettől eltérőek is. Utóbbi kategóriába tartoznak például olyan tényezők, mint az elvárt fedezeti hányad vagy a hitelkeret maximális nagysága. A makrogazdasági környezet romlásával párhuzamosan általában növekednek a hitelezés kockázatai és csökken a bankok kockázati étvágya, ami a standardok szigorításához vezet.
Az előbbiek alapján jól körvonalazódik, hogy bár a nagyvállalati szegmens továbbra is a bankok kiemelt célterülete, az agresszív piacszerzési törekvéseket már 2003-ban háttérbe szorította az óvatosság és a jövedelmezőségi elvárások érvényesítése. A kis- és középvállalatok (kkv) esetében a helyzet a méret alapján eltért. Míg a nagyobb kkv-knál (a megkülönböztetést a hitelintézetek kizárólag árbevétel alapján teszik) 2003-ban már szintén a szigorítás vált jellemzővé, a kisebbeknél ugyanekkor az enyhítés folytatódott. Mindkét területen az idei első félévben is ugyanez várható.
A magánszemélyek elbírálásakor a felmérés érdekes eredményt hozott. Ebből kiderül ugyanis, hogy a lakáshiteleknél a korábbi könnyítések után a feltételeken – a kamatkülönbözet kivételével – a bankok már 2003 második félévében szigorítottak, és teszik azt idén is. Ilyen tényezők lehetnek az elvárt önrész növelése, a törlesztőrészlet havi jövedelemhez mért arányának mérséklése. A fogyasztási kölcsönök esetében ugyanakkor a vizsgált időszakban félévéről félévre a válaszadók egyre nagyobb százaléka jelezte hitelezési hajlandósága növekedését. A standardokhoz hasonlóan a hitelfeltételek többségére 2002 első félévében a szigorítás volt a jellemző, rá egy évre viszont már az enyhítés került előtérbe. A bankok ezt elsősorban az erősödő (banki és nem banki) verseny miatti kényszerrel indokolták.
A versengés szintje minden területen jelentős befolyással bír. A korábbi agresszív piacszerzési törekvés eltűnése leginkább a nagyvállalati szegmensre nyomja rá a bélyegét. Most – mint a felmérés adataiból is világosan kitűnik – a kkv-k felé fordultak a pénzintézetek. Ezen a téren a hitelezési hajlandóság nagyon jelentős arányban nőtt. A nagyobb kkv-k körében azonban (minden bizonnyal a nagyvállalatoknál már korábban lezajlott piacfelosztási folyamat lezárulása után) a pénzintézetek már 2003-ban sem igyekeztek a hitelezési feltételek és standardok lazításával szerezni új ügyfeleket.
