ä B. Varga Judit
Az önkéntes egészségpénztárak az idén a korábbinál nagyobb adókedvezményt élveznek, megszületett a finanszírozható szolgáltatások körét részletesen meghatározó rendelet is, ezeknek az intézményeknek a vezetői mégsem elégedettek. Az adókedvezmény nagyságát a tagi szokások alapján túlzónak (tehát szinte teljesen kihasználhatatlannak) tartják, a részletes szabályokba pedig bekerült néhány értelmetlennek tartott szigorítás is. A legtöbb kritika azonban továbbra is a szolidaritási alap megszüntetését éri. A ProVita pénztár vezetője, Réti Csaba Árpád még mindig bízik benne: legalább azt sikerül elérni, hogy a tagok közös „kasszájának” létrehozását ne tiltsák.
A szektor egyébként érzékelhetően nagy változás előtt áll. Ez azonban elsősorban nem az idei évre várt dinamikus létszám- és vagyonbővülés, hanem a piacon működő szervezetek számának csökkenése lehet. Néhányan azt rebesgetik, hogy verseny indult a nagyobb munkáltatók megszerzéséért (sőt: átcsábításáért), és felvásárlási tárgyalások is megindultak. Mindezt állítólag főként néhány újabb, banki hátterű szereplő műveli előszeretettel. Zólomy Orsolya, a Dimenzió Egészségpénztár szervezési ügyvezető-helyettese lapunk érdeklődésére elmondta: ilyen tendenciát még nem tapasztaltak.
folytatás a IV. oldalon ä
ä folytatás az I. oldalról
A jogszabályi háttér és ezáltal a piaci versenyhelyzet azonban afelé tereli a pénztárakat, hogy pénzintézeti funkciókat lássanak el elsősorban (lekötés, hozamkönyvelés, a beérkező számlák minél gyorsabb kifizetése), aminek viszont a legtöbb nagy és régi pénztár nem tud megfelelni. A más struktúrában működő szervezetek csak komoly erőfeszítés és átállási idő árán tudnak olyan fejlesztéseket megvalósítani, hogy legalább megközelítsék azt a szintet, amelyet a banki háttérrel bíró pénztárak már alapállásban teljesíteni tudnak. Egészségügyi szolgáltatások, valódi egészségmegőrző programok biztosítása - jegyezte meg némiképp keserűen a szakember - nem elvárás a jövőben, így a pénztári szféra homogenizálódik, és egészség- helyett pénzközpontúvá válik. Ez pedig valóban a banki pénztáraknak kedvez, ami az alacsony működési költségükben és könnyen kivitelezhető kártyarendszerben mutatkozik meg elsőként.
Réti Csaba Árpád is hasonlóan látja a helyzetet, bár állítja: ennek nem feltétlenül kellene így lennie. Például Franciaországban 3200, az önkéntes egészségpénztárakhoz hasonló szervezet működik, és fel sem merül a koncentráció szükségessége. Szabó László, a Tempó Egészségpénztár ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy nem történik más, mint ami a pénzügyi szektor más területein már tapasztalható volt. Az egészségpénztári piacon is teret nyertek a banki-biztostói hátterű pénztárak ügyfélszerző centralizációs törekvései, hasonlóan a nyugdíjpénztárak esetében már korábban lezajlott folyamatokhoz.
Utóbbi megállapítással tökéletesen egyetért Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár (Ep.) igazgatótanácsának elnöke is. Ő azonban - ami egy banki hátterű intézmény vezetőjeként érthető is - az önkéntes egészségpénztári szisztémát inkább pénzügyi konstrukciónak látja. Nem érzékeli ugyanis, hogy a verbalitáson túl a kisebb szervezetek valamiféle speciális egészségügyi szolgáltatást nyújtanának. Mint kifejtette: végül úgyis az ügyfelek döntik el, mire van igényük. Azt azonban, hogy a banki hátterű pénztárak az ügyfelek átcsábításával „üríthetnének” ki egy-egy egészségkasszát, nem tartja korrekt megoldásnak. Az MKB Ep. tehát hajlandó bármelyik pénztárral tárgyalásokat kezdeni annak beolvadásáról. Lehoczky elismerte, hogy ez nem csak passzív folyamat, maguk is keresik a szóba jöhető partnereket.
Az idei változások egyébként valóban az egészségügyi öngondoskodás pénzügyi jellegét erősítik. Egyértelműen ebbe az irányba mutat a befektetési adókedvezmény is. A tagok azonban egyelőre még sem ennek, sem a prevenciós adókedvezménynek a lehetőségét nem ismerik. A ProVita vezetője így tulajdonképpen büszke lehet arra, hogy háromezer tagjuk közül ketten már le is kötötték pénzüket.
Zólomy Orsolya szerint az adókedvezmények látszólagosak, szélsőséges számítások szerint ugyanis a lehetséges adókedvezmény maximális kihasználásához egymillió forintot vagy le kellene kötni két évig a számlán, vagy el kellene költeni prevenciós szolgáltatásra, hogy az erre vonatkozó adókedvezmény maximumát, százezer forintot az ügyfél ki tudja használni. Ekkora megtakarítás pedig cseppet sem életszerű. A prevenciós szolgáltatásra nyújtott 10 százalékos többlet-adókedvezmény (a pénztári befizetések eleve kedvezményezettek) pedig csak akkor vehető igénybe, ha a tag megvásárolt egy egészségtervet 5000-20 000 forintért, mivel a legkedveltebb szolgáltatások (sportbérlet, gyógyfürdő, gyógytorna) csak akkor minősülnek prevenciósnak, ha ez az egészségterv alapján javasolt a tag számára. Egyszerű számpéldán: ha tízezer forintba kerül az egészségterv és ez két évre javaslatként fogalmazza meg a gyógytornát, aktív testmozgást, akkor két év alatt legalább százezer forintot érdemes elkölteni ilyen szolgáltatásokra, hogy megérje egészségtervet készíttetni. A Dimenzió illetékese szerint a szolidáris alapon finanszírozott szűrővizsgálatok iránti motivációt semmi esetre sem pótolhatják az adókedvezményekkel, amelyeket sokan egyébként is igen nehezen értenek meg. Szabó László elmondta, hogy a személyijövedelemadó (szja)-törvény módosításának hatásait eddig elsősorban a munkáltatók részéről érzékelték. Az egészségpénztári lehetőségekről viszont a munkáltatók többsége a természetbeni juttatások szűkítése miatt érdeklődik. A Tempó vezetője szerint az egészségpénztári szektor népszerűségét nagyban lehetne növelni, ha sikerülne egyszerű, közérthető magyarázatokat eljuttatni a munkáltatók és a potenciális tagok felé.
Zólomy is érzékeli a cégek megnövekedett érdeklődését, de ezt a cafeteria-rendszerek év végi kialakításával, indításával, illetve a költségvetés készítésekor a juttatási és bérrendszer áttekintésével indokolja, mint kifejtette: az értékesítésben amennyi előnyt jelent a szolidáris kassza megszűnése, annyi hátrányt hozott a kormányrendeletben foglalt vásárlási szigorítás. Az egyéni számlán felhalmozott pénz elköltésére vonatkozó jog egy tollvonással való korlátozása - tette hozzá - csak olyan módon lenne elfogadható, ha a 2003. december 31-éig felhalmozott pénzt még korlát nélkül lehetne elkölteni, és nem vonatkozna rá, hogy sporteszközöket egy naptári évben legfeljebb hetvenezer, gyógyüdülést pedig 150 ezer forintig lehet a számláról finanszírozni. A kormányrendelet ráadásul hagyott átmeneti időt az új rendelkezések átvezetésére 2004. május 31-éig, a fenti értékhatárok betartása azonban egész évre vonatkozik, tehát január 1-jétől nem lehet befogadni a limiten felüli számlákat, és ha a pénztár mégis befogadja, a limiten felüli vásárlás összege adóköteles egyéb jövedelemnek minősül. Ezt a joghézagot a Dimenzió Egészségpénztár úgy kezelte, hogy január végén - miután erről tudomást szerzett - leállította a limiten felüli vásárlás lehetőségét, értesítve mind a szolgáltatókat, mind a tagokat.
B. Judit Varga