Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A biztosítók tapasztalatai szerint a téli szünidőben sítúrára induló ügyfelek jóval nagyobb része köt valamilyen utasbiztosítást, mint a nyári hónapokban útra kelők. Ezt vélhetően az a felismerés okozza, hogy a napfürdőzéssel ellentétben jóval balesetveszélyesebb szórakozás a hegyek lankáin történő lesiklás - egy rossz mozdulatot követően reccsen a láb.
Ennek ellenére a piacon általánossá vált, hogy az utasbiztosítási piac szereplői a korábbi évek jelentős pótdíjaztatása után ma már „normál” veszélyközösségként számolnak a síelőkkel, snowboardozókkal és az alapbiztosítás áráért hajlandóak vállalni ezen passziót űzők kockázatait.
Ennek egyik oka Horváth Péter, a QBE Atlasz Biztosító Rt. értékesítési igazgatója szerint az, hogy a magyar síelők számára a főbb utazási célpontok Európában találhatóak, elenyésző azon utasok száma, akik az Újvilágban, az Egyesült Államok valamelyik téli sportcentrumában hódolnak ennek a szenvedélynek. A különbség a két terület orvosi ellátási költségeinek jelentős eltérésében rejlik: az amerikai kórházakban akár egy egyszerű kezelés ára is akkora lehet, mint amennyiért mondjuk Ausztriában egy súlyos sérülés miatt napokig ellátnak valakit a kórházban. Ráadásul - emlékeztet Horváth Péter - a síbalesetek jelentős része viszonylag egyszerű törés, ficam, amelyet követően a sérültet viszonylag hamar hazai kórházba lehet szállítani.
A QBE Atlasz szakemberei szerint épp ezért a sítúrára indulók számára általában elegendő az alap, Classic biztosításokat megkötni cégükkel, hiszen a 40 ezer dolláros baleseti ellátási térítés többnyire képes fedezni a felmerült költségeket. Hogy miért éri meg mégis néhány száz forintot leszurkolni a korlátlan költségtérítést tartalmazó prémium termékekért, arról azok a szerencsétlenül járt síelők beszélhetnének, akik a pályákon olyan rossz helyen buktak vagy olyan súlyosan sérültek meg, hogy szóba sem kerülhetett az a megoldás, hogy a hegyi mentők valamelyik menedékházig vagy a liftig leszállítsák őket.
Egy-egy helikopteres mentés díja ugyanis komoly euróezrekbe kerülhet. Vannak extrém esetek, amikor a kockázatot általánosan vállaló biztosító udvariasan, de elutasítja a kártérítési igényt. Ilyen lehet, ha az ügyfél a kijelölt pályákat elhagyva síel: például helikopterrel felviteti magát egy hegycsúcsra és onnan vág neki a lejtőnek. Érdemes arról is elgondolkodni, hogy a biztosító baleseti kártérítési felelősségét kizárja az is, ha a biztosított alkoholos befolyásoltsága a helyszínen felvett jegyzőkönyv alapján megállapítható - óvatosan tehát a forralt borral.
A síelni utazók jelentős része a baleseti kockázat mellett nincs tisztában azzal sem, hogy az utasbiztosítás csak igen korlátozott esetekben nyújt térítést a sportfelszerelésekre. Arról egyetlen biztosított se álmodjon, hogy azokért a lécekért bárki is fizetni fog, amelyeket tulajdonosa a hütte előtt hagyott, amikor betért egy kicsit melegedni. A társaságok jelentős része egyenesen elhatárolódik a sporteszközök biztosításától - a már említett QBE Atlasz például csak akkor fizet a síléc és a sportruházat után, ha azok baleset során sérültek meg. A balesethez pedig minden esetben orvosi látleletet követel meg a társaság. Az Európai Utazási Biztosító Rt. (EUB) sporteszköz-extra biztosítása során lehetőség van a sílécek biztosítására, ám a csak a komolyabb biztosítási termékek mellé kínált többletszolgáltatás 50 százalékos pótdíj mellett vehető igénybe és a biztosított eszközökért vállalt térítés is csak az alapszolgáltatásban meghatározott poggyászkárösszeg feléig érvényesíthető - tájékoztatott Szalma Erika, az EUB marketing-munkatársa.
Nem számít védett területnek a gépkocsi sem: a biztosítók csak a zárt csomagtérben elhelyezett tárgyak után vállalnak felelősséget, ám több cég még ez esetben is csak a normál poggyászkár 50 százalékát téríti. Akad olyan biztosító, amely még ilyen esetben sem teljesít kártérítést, amennyiben a gépkocsi feltörése este 22 és reggel 6 óra között történt, mivel ilyenkor az értékek tulajdonosától elvárható lenne, hogy értékeit a szállodai szobában őrizze.
Arról, hogy egy-egy értéktárgy honnan is tűnt el, meglehetősen pontos útmutatást adnak az ilyen esetekben a biztosítók által megkövetelt rendőrségi jegyzőkönyvek - tájékoztat Sipos József, az Allianz-Hungária Biztosító Rt. kommunikációs igazgatója. A szakember szerint a társaság ugyanakkor a tetőn elhelyezett sítárolókban őrzött ingóságokért az adott biztosítási módozat limitszintjének 50 százaléka erejéig felelősséget vállal, feltéve, ha a tetőbox zárható volt. Ugyancsak térít a biztosító abban az esetben, ha a léc vagy más felszerelés zárt szállodai sítárolóból tűnt el - ez utóbbinak ugyanakkor feltétele, hogy a lopásról rendőrségi jegyzőkönyv készüljön.
