Jövőre még csak 12-13 ezer, 2005-től viszont tömegesen járnak le a nyugdíjpénztári számlák - mondta lapunknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kiemelt elnöki főtanácsadója, Erdős Mihály. A szakértő szerint 2005-től évente mintegy 200 ezer nyugdíjpénztári tagság éri el a 10. évet, ami már adómentes pénzkivétre jogosít. Nem látható előre, hogy a tagok közül hányan lépnek majd ki, de az előrejelzések szerint a nyugdíjpénztárak taglétszáma valószínűleg jövőre tetőzik. (Az elmúlt három évben az önkéntes és a magánnyugdíjpénztárak taglétszáma szinte alig változott.)
Mindez egyben azt is jelenti, hogy a kilépők magukkal viszik az eddigi megtakarításaikat, ami vagyonvesztést okoz a pénztáraknál. A nyugdíjpénztárak a maximális vagyont - ez mintegy 1000 milliárd forint - várhatóan 2005-re érik el, azután a vagyon csökkenhet, majd egy pont után stabilizálódhat. Mindezt árnyalhatja, hogy sokan kiveszik ugyan a megtakarításukat, de továbbra is befizető tagok maradnak a pénztáraknál. A pénztárak és a felettük prudenciális felügyeletet gyakorló PSZÁF szempontjából különösen fontos lesz, hogy melyik pénztár mennyit veszít az ügyfélállományából és a befektethető vagyonából.
Az MNB várakozásai szerint idén a lakosság nettó pénzügyi megtakarítása közelít a nullához - vélekedett Hamecz István, a jegybank ügyvezető igazgatója. Ez a pénztárak számára ugyancsak baljós információ.
A nyugdíjpénztári törvény módosítása legkorábban a jövő év második felében kerülhet napirendre - mondta Veres János, a PM politikai államtitkára. Veres a terület felülvizsgálatánál a befektetési szabályok áttekintését, a szolgáltatások újraszabályozását, az átláthatóságot és a pénztári adminisztráció egyszerűsítését említette.
