Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai pénzintézetek késhegyre menő csatát folytatnak az önkormányzatokért - a hónap végén lejáró „átjelentkezési” határidő alatt számos minimális, 1-2 millió forintos éves költségvetéssel rendelkező kistelepülés is mesés számlavezetési ajánlatok közül válogathat. Egyes szakemberek szerint ennek fényében érthetetlen, hogy a pénzintézetek miért nem fordítanak komolyabb figyelmet a társasházak-lakásszövetkezetek megnyerésére. Nem egy ilyen szervezet ugyanis több tíz milliós éves forgalmat bonyolít le. A társasházi közösségek felújítási számláin parkoló pénzek stabil hátteret jelenthetnek a pénzintézeteknek, hiszen azokhoz csak bizonyos, előre tervezett beruházásokkor nyúl a közösség, arról nem is beszélve, hogy egy-egy ilyen felújítási beruházás finanszírozása is jó üzlet lehet a bankoknak.
A bankárok szerint ugyanakkor a társasházakra vonatkozó jogi szabályozás kuszasága eddig távol tartotta a pénzintézeteket attól, hogy komolyabban kapcsolatba kerüljenek ezekkel a szervezetekkel. Ha hinni lehet annak, hogy az új társasházi törvény számos anomáliát rendez - így például nem kell majd az egész háznak egységesen igennel szavazni valamely beruházás megkezdésére, illetve egy hitelfelvételre -, a társasházi szektor felértékelődhet a bankok szemében.
Ennek ma még nem túl sok jele van. Az általunk meglátogatott pénzintézetek közül mindössze az OTP és a Postabank gondolta úgy, hogy érdemes külön konstrukciókat kidolgoznia a társasházaknak, lakásszövetkezeteknek.
A többi bank közül a Budapest Bank, a CIB, az Erste a kisvállalkozásoknak szóló kondícióit ajánlotta figyelmünkbe, míg az MKB-nál azt a furcsa tájékoztatást kaptuk, hogy náluk a társasházak nevében valamely magánszemély nyithat magánbankszámlát - akár úgy is, hogy rendelkezik arról: a számláról utalást csak többes aláírás birtokában teljesíthet a bank. Kérdés ugyanakkor, hogy ez megoldás miként áll meg mondjuk az APEH előtt, ha épp a társasházi takarítónak fizetett bér elszámolása kapcsán kéri be a számlakivonatokat. (Ekkor ugyan már gazdasági tevékenységet folytat a ház, ám érthetetlen, hogy miért kényszeríti újabb számlaváltásra az ügyfelét a bank.) Az általunk megkérdezett pénzintézetek közül egyedül a Raiffeisen Banknál zárkóztak el kategorikusan attól, hogy társasházi számlát vezessenek, míg az OTP-nél és a K&H-nál tájékoztattak úgy bennünket, hogy nem mindegyik fiókjuk tud fogadni ügyfélként társasházakat.
A társasházak számlavezetéséhez mindegyik banknál alapító okirat, illetve a bankválasztásról döntő közgyűlési határozat kell. A K&H viszont odáig megy, hogy ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapot is megkövetel, amelynek beszerzése az osztott tulajdonosi struktúra kapcsán igen nehézkes (és költséges). Némileg eltérő az is, mely bank milyen formában hajlandó fogadni az ügyfelet. Az OTP Bank, a CIB és - értelemszerűen - az MKB akár adószám nélkül is megnyitja az adott társasház számláját, a Postabanknál, a BB-nél és a K&H-nál viszont ez alapkövetelmény. A K&H egészen odáig megy, hogy ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapot követel meg. Általános viszont, hogy a bankok adószám nélkül is megnyitják az adott társasházi számlát - amennyiben az adott társasház nem végez gazdasági tevékenységet. Az üres helyiségek kiadása, illetve a takarítónő fizetése ugyanakkor már gazdasági tevékenységnek minősül - ehhez már mindenképp kell az APEH-bejelentkezés.
Az önkormányzati számlákhoz hasonlóan a társasházi számláknál is az OTP számít abszolút piacvezetőnek. A bank ajánlata a versenytársak standard vállalati csomagjaihoz képest abszolút versenyképesnek tűnt - ha csak a havi 1500 forintos számlavezetési díjra gondolunk. A piacra komolyan idén év elején belépő Postabank saját kondícióival ugyanakkor jelentősen megmozgatta a terepet, ami arra kényszerítette a legnagyobb kereskedelmi bankot, hogy legalábbis felvegye a kesztyűt. Az OTP július 12-e óta a felújítási számlákra 500 forintos havidíjat számol ugyan el, de olyan megtakarításiszámla-konstrukciót is előállított a társasházaknak, ami az általános vállalkozói betétikamat-sávoknál jóval magasabb kamattal kecsegtet. Míg korábban 5 millió forintig mindössze 0,25 százalékos kamatot fizetett az OTP, addig most a verseny hatására már 500 ezer forintos számlaegyenleg felett 5,75 százalékos kamaton fialtathatják pénzüket a banknál azok a társasházak, amelyek megtakarítási számlán őrzik pénzüket. Ez ugyan magasabb, mint a Postabanknak a jegybanki alapkamat 58 százalékához kötött, pillanatnyilag 5,51 százalékon álló ajánlata, ám a Postabank ezt a kamatszintet már egyetlen, a számlán elhelyezett forinttól biztosítja, míg az OTP-nél a 100 ezer forint alatti egyenleg nem fizet kamatot a speciális megtakarítási számlán. A külön kezelt felújításialap-számlákon elhelyezett pénzekre a jegybanki alapkamat 90 százalékának megfelelő (jelenleg 8,55 százalékos) kamatot kínál a Postabank.
A számlavezetési díjak sorában is „nyer” a Postabank 300 forint/számlás ajánlata, s a társasházi szolgáltatáscsomag további részei is igen „kellemesnek” bizonyulnak a fő versenytárshoz képest, hogy a többi, saját termékkel magát nem fárasztó versenytársról már ne is szóljunk. A Postabank a társasházi folyószámlacsomagot választó lakások tagjainak is külön ajánlatot állított össze. A pénzintézet a lakossági számlát is nyitó társasházi lakóknak egyéves számlavezetési díjkedvezményt és egyéves díj felszámolása nélkül elérhető bankkártyát kínál. A postabanki számláról történő közösköltség-rendezés ugyanakkor ebben az esetben díjmentes. (Az OTP-nél a bankon belüli lakossági átutalás díja 25 forint.)
