Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kockázati tőkebefektetést szabályozó törvény módosításáról egyeztet a Pénzügyminisztériummal (PM) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME). Zombory Viktória, az MKME stratégiai és jogalkotási bizottságának elnöke, a Raiffeisen Private Equity Management igazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy a Magyarországon működő kockázati tőkebefektetők nem a jelenlegi kockázati befektetésről szóló törvény és rendeletek hatálya alatt folytatják a tevékenységüket, így nem is élvezik az abban foglaltak előnyeit. (A törvény a kockázati alap működésének első hat évére adómentességet, azután az elért befektetési árfolyamnyereség adómentességét ígéri.) A jogszabály teljesen életszerűtlen követelményeket támaszt a tőkebefektetések ütemezésére, illetve a szankciók is elfogadhatatlanok, mivel nem teljesítés esetén a PSZÁF visszavonhatja a kockázati tőketársaság engedélyét. Éppen ezért eddig a külföldi tőke nem is vette igénybe az adókedvezményeket, eddig csak egy állami alapot hoztak létre e célból, de az sem fektetett még be. A kockázati tőkealapokba invesztáló tőketulajdonosok jellemzően 20 százalék feletti, így maguk az alapok jellemzően 30 százalék fölötti éves megtérülést várnak el, amit azonban csak a tőke kivonásakor realizálnak, de ez a befektetési szabályok szerint nem valósítható meg.
A nyugdíjbiztosítók befektetési szabályain ugyancsak változtatni kellene, indítványozzák, hogy azok befektethessenek kockázati tőkealapokba. A nyugaton már bevált „prudent man” elv alapján erre nem állapítanának meg limitet. Zombory Viktória úgy véli, így biztosítható lenne, hogy a Magyarországon felhalmozott tőke a Magyarországon működő vállalkozások finanszírozásában nagyobb szerepet játsszon. Ellenkező esetben nagy az esély arra, hogy a hazai intézményi befektetők tőkéje külföldi, európai befektetésekbe vándorol. Európában a kockázati alapok forrásainak 25 százalékát éppen a nyugdíjalapok adják, Magyarországon arányuk csaknem nulla. Az MKME más törvényeket is módosítana, hogy a vállalkozások számára kedvezőbb környezet alakuljon ki.
A kockázati és magántőke jövőjét illetően Zombory Viktória úgy véli, hogy továbbra is erős marad a kivásárlási üzletág, idén ilyen tranzakcióból kettőt kötöttek (Vivendi Hungary, Danubius), melyben három befektető vett részt. A két üzlet együttes értéke adta a januártól novemberig Magyarországon befektetett 113 millió euró kockázati tőke 71 százalékát. Ebből az úgynevezett fejlesztési tőkebefektetés 26 százalékkal részesedett (ez a terület az elmúlt években jelentősebb volt, és a kockázati tőkebefektetők szívesen finanszíroznák több vállalkozás fejlesztését), míg a befektetések 3 százaléka az életpályájuk elején, a nem nyereségtermelő szakaszban lévő cégeknek jutott, bár a két utóbbi esetben 28 kisebb összegű befektetésről volt szó. A szakértő úgy véli, hogy a jelenlegi gazdasági környezet inkább az akvizíciós, mintsem az organikus növekedést vetíti előre. Részben az EU-csatlakozással kapcsolatos lehetőségek jobb kiaknázása céljából a hazai nagy- és középvállalatok a környező országokban keresnek majd lehetőséget a továbblépésre. A kockázati és magántőke-befektetők kezében mintegy 6 milliárd euró koncentrálódik, amelynek nagy része még befektetésre vár a régióban. Arra, hogy hol, nincs szigorú allokációs szabály, így a pénz oda megy, ahol több lehetőséget talál. Magyarországon már eléri az 1,1 milliárd eurót a kockázati és magántőke-befektetések kumulált összege. Zombory arra biztatja a hazai közepes és nagyobb vállalatokat, hogy keressék meg fejlesztési terveikkel a kockázati befektetőket.
