Aki állami kamattámogatású lakáshitel felvételére szánja el magát, a bankoknál viszonylag egyforma hitelkonstrukciókkal találkozhat. A pénzintézetek ajánlatai a kamatokban kevéssé térnek el egymástól – bár ezt sem kell bagatellizálni, hiszen 10-12 milliós hitel esetén egy 25 bázispontos kamatengedmény 2000-2500 forinttal szorítja le a havi törlesztőrészletet. Az „alternatív” költségekre (folyósítási jutalék, hitelbírálati díj, ingatlan-értékbecslés költsége, kezelési költség) már érdemes jobban odafigyelni, mivel ezeken több múlik. A díjtételek könnyen összevethetők a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján található adatok segítségével. Ugyanakkor ez az adatbázis nem napi frissítésű, így az akciókról – hitelbírálati díj, folyósítási jutalék elengedése – nem tud beszámolni, ahogy arról sem, hogy a közjegyzők milyen tarifával dolgoznak.
A közokiratba foglalás ugyanis igen költséges dolog – erre az elmúlt napokban a politika is felfigyelt. Az egyszerű ügyfél nem is sokat tehet: neki megmondják, hogy mikor kell bemenni a szerződést megkötni, s akkorra már – jó esetben – az irodában ott van a közjegyző is, aki a szerződést hitelesíti, ellenjegyzi. A nemzeti színű szalag ára ugyanakkor változó. Van olyan közjegyző, aki magasabb összeget számol fel, ha a székhelyéről át kell mennie a bankfiókba, noha egy-egy ilyen alkalommal több szerződést is tud hitelesíteni.
Körkérdésünkből kiderült: a pénzintézetek nem zárkóznak el attól, hogy az ügyfél maga kerítsen közjegyzőt, ám a hivatalos személynek ebben az esetben is be kell fáradnia a bankfiókba. Ez pedig azért sem mindig sikerül, mert a közjegyzői kör jelentős részének „szabadidejét” már lekötötték a bankok, ahol hasonló szerződések ellenjegyzésére kérik őket. Persze, vannak üdítő kivételek. Akad bank, amely közjegyzői listát vezet, erről választhat az ügyfél annak fényében, hogy gyorsan, vagy olcsón szeretné-e megúszni a hitelesítést. Más bankok azt hirdetik, hogy sikerült olyan keretmegállapodást kötniük, amely révén az ügyfeleik igen komoly kedvezményt kapnak a standard közjegyzői díjból.
Ha mindez már megtörtént és a hitelt folyósítja a bank, még akkor sem árt résen lenni, hiszen azt a pénzintézetek sokszor már a széljegyre történő bejegyzést követően megteszik. A hazai földhivatali viszonyokat mindenki ismeri: míg néhány megyében ma már gond nélkül tartható a jelzálogbejegyzésre vonatkozó 8 napos törvényi előírás, Budapesten és a budai agglomerációban bizony hónapokig is eltarthat ez az ügyintézés. Miután a bankok a forrásoldali kamattámogatást csak a bejegyzés után, a hitel jelzálogbankoknak történő átadása után kaphatják meg, ma már az az általános, hogy a pénzintézetek jutalékot szednek, illetve eleve magasabb kamaton nyújtják a hitelt az átmeneti időszakra. Ezeket a feltételeket mindig tisztázni kell: akad ugyanis olyan bank – dacára annak, hogy a jelzálog-bejegyzési határozatot a földhivatal neki is kiküldi – ezt a jutalékot/többletkamatot egészen addig felszámítja, amíg az ügyfél be nem sétál hozzá egy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lappal. Más bankok a bejegyzés után megvárják azt az időszakot, amíg a hitelt valóban át tudják adni a velük kapcsolatban álló jelzálogbanknak, így 2 hét–1 hónap is eltelhet, amíg az ügyfélnek csökkennek a terhei. Persze vannak olyan pénzintézetek is, amelyek úgy nyilatkoztak, hogy akár a földhivataltól, akár az ügyféltől szereznek információt, azonnal leállítják a „pótdíjazást”.
Ha elfogadjuk is a bankok érveit, amely szerint addig, amíg nem kapják meg a hitelük után a támogatást, ráfizetnek az olcsó hitelre, azt már nehezebben lehet érteni, hogy miért hárít még többletköltségeket egy-egy pénzintézet az ügyfélre amiatt, hogy az ilyen jutalék/kamatfizetés után az eredeti állapot helyreállításához olyan szerződésmódosításra van szükség, amelyet ismét közjegyző előtt kell hitelesíteni. Több bank már túllépett ezen és eleve olyan szerződést köt az ügyféllel, amely már tartalmazza a későbbi módosítás tényét – így komoly összeget spórol meg az ügyfélnek. Az is egyre terjedő gyakorlat, hogy ott, ahol mégis szükséges a szerződésmódosítás, csak a változó pontokat veszik bele a kiegészítésbe – nem véletlenül: a közjegyzőket oldalanként (is) fizetni kell.
Nagy kiemelés:
Jó tudni
A bank általában csak egyszerű, a munkahely által kiállított jövedelemigazolást kér a hitelhez és az esetek többségében megelégszik a minimálbérrel. Az egyéni vállalkozóknál általános az APEH-igazolás előírása, mint ahogy APEH-papír kell nem egy banknál akkor is, ha a munkáltató betéti társaság, vagy kht. formában működik. Azt persze tudni kell, hogy a bankok sok esetben maguk is „lekérik” az APEH-tól ügyfelük adatait ellenőrzés céljából. De az APEH a leterheltség miatt lassan válaszol.
Keretes:
A változatos és egyáltalán nem alacsony közjegyzői díjak, a bankok számos címen felszámított jutalékai, az ingatlanbejegyzésig magasabb kamaton folyósított hitel mind az ügyfelek terheit növelik. Lakáshitelt felvenni – a gyors elbírálást ígérő hirdetések ellenére – nem könnyű feladat. Aki szocpolt (lakásépítési kedvezményt) igényel, az jobban teszi, ha nem maga intézi, hanem rábízza a bankjára a vesződséges feladatot. A hitelhez kötelező a lakásbiztosítás, ám a banki ügyintézők az esetek többségében csak az ingatlanra kötnek biztosítást. A díj pedig egy társasháznál lényegesen alacsonyabb, ha az épület egésze ugyanott van biztosítva.
