Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
November 10-től 14-éig tart, de három nap után lezárható a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. részvényeinek nyilvános jegyzése, hosszú évek óta az első készpénzes privatizációs tranzakció. Számos más nagyobb, kilencvenes évek végi részvényjegyzéssel szemben most a befektetőknek kissé fejest kell ugraniuk a sötétbe, hiszen a részvénynek még nincsen piaci árfolyama, az a napokban alakul ki. Szinte csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a kibocsátási árfolyam nem haladhatja meg a 4900 forintot (ezer forintos névértékű törzsrészvényenként).
A kisbefektetőkre alkalmazott ár az intézményi befektetők ajánlataitól függ majd. Azok pedig megmondhatják ugyan, hogy melyik a legmagasabb ár, amelyen hajlandók részvényt vásárolni, de nem tudhatják, hogy kapnak-e ezen az áron papírt. Az árazás ugyanis úgy történik, hogy a részvénycsomag egy részét klasszikus intézményi befektetők (befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, biztosítók) vásárolhatják meg zárt körben. Ők magukra nézve kötelező árajánlatokat adnak meg, amelyeket egy számítógépes rendszer sorba rendez, nyilvántart és összesít. Ebből megállapítható, hogy melyik az az árszint, amelyiken már a legtöbb részvényt elviszik. Az eladó ÁPV Rt.-é lesz azonban az utolsó szó, amely többek között bekalkulálja majd azt is, hogy mennyit jegyeztek a nyilvános kibocsátásnál a magánbefektetők és a (nem intézményi befektetőnek számító) egyéb szereplők, például vállalatok.
A privatizációs szervezet nem titkolja, hogy egyik legfontosabb célja a bevételek maximalizálása, az árkialakításban részt vevő intézményi befektetők viszont várhatóan alaposan megfontolják majd, hogy milyen áron adjanak be ajánlatokat. Végül is általában az a kisebb rossz, ha papír nélkül maradnak, mint ha vásárolnak, de veszítenek rajta. Korántsem biztos tehát, hogy az ár megközelíti majd a maximumot. Erre utal az is, hogy az ÁPV Rt. az intézményi befektetőknek bevallottan megad egy minimumárat is. A kiszivárgott, nem hivatalos információ szerint ez 3500 forint (NAPI Gazdaság, 2003. november 4., 11. oldal). Valószínű egyébként az is, hogy sokan több ajánlatot is tesznek, illetve a forgalmazók és a hozzájuk kötődő intézmények (például alapok, nyugdíjpénztárak) is részt vesznek a jegyzésben, így a kibocsátás meghiúsulása valószínűtlen.
Míg az intézményi befektetők annyit biztosan tudnak majd, hogy az általuk megadott árnál drágábban nem fognak vásárolni, addig a magánbefektetők, legalábbis a kisebb összegekkel árkedvezményt igénybe vevő jegyzők biztosan az intézményieknél olcsóbban fognak részvényhez jutni. Jegyzőnként legfeljebb 300 darab részvényre fix 300 forintos árengedmény vonatkozik ugyanis, összesen 350 ezer darab részvény erejéig, vagyis a keret maximális kihasználása esetén nem egészen 1200 fő juthat így részvényekhez. (Ha kisebbek a jegyzések vagy túljegyzés van, természetesen több is.) Ez legfeljebb 1,38 millió forintos kedvezményes befektetést jelent fejenként. A 300 forintos kedvezménnyel jegyző magánbefektetők számára hátrány, hogy május 15-éig nem adhatják el a részvényeiket, pontosabban csak akkor, ha az árkedvezmény összegét is utólag befizetik. Ez ugyanakkor egyben könnyítést is tartalmaz, hiszen ha a tőzsdei ár addig érdemben 4900 forint fölé megy, akkor nyereséggel bármikor kiszállhatnak. A nyilvános kibocsátás során a nagyobb pénzű befektetőket, magánszemélyeket, vállalatokat sem felejtették el, ők – árkedvezmény nélkül – akár 20 ezer darab részvényt is jegyezhetnek az intézményekkel megegyező áron.
A kibocsátási tájékoztató utal arra is, hogy az ÁPV Rt. a zárt körű értékesítésnél a részvények későbbi másodlagos forgalmának támogatása érdekében „kielégítetlen keresletet” szeretne hagyni. Hogy ez sikerül-e, elég nagy lesz-e hozzá az intézményi érdeklődés, nem tudni, de korántsem elképzelhetetlen, hogy igen: az intézményeknek eredetileg felajánlott csomag (lásd keretes írásunkat) a maximumáron bő 9 milliárd forintot érne. Csak a hazai részvény- és vegyes befektetési alapok, ha a lehetséges maximális szintig (tőkéjük 10 százalékáig) vásárolnának FHB-részvényeket, elvihetnének 4-5 milliárd forintnyi papírt, és akkor még nem beszéltünk a többi hazai intézményről és a külföldiekről, a nyilvános kategória túljegyzéséről.
Külön nemzetközi kibocsátás nincsen, de külföldiek is vásárolhatnak a papírokból, természetesen később a tőzsdén is. Mivel a hazai tőzsdei részvények többségét – legalábbis a nagyobb cégek esetében – rendszerint a külföldiek vásárolják meg, elképzelhető, hogy ennél a részvénynél is hasonló lesz a helyzet. Ez ellen főként az szól, hogy a társaság egyelőre nemzetközi viszonylatban kicsi.
Az FHB növekedése mindenesetre imponáló, az eredménye az idén minden várakozást felülmúlt. Várhatóan év végére meghaladja majd a 3 milliárd forintot, ami a jegyzett tőke közel fele. Így a részvények értékeléséhez széles körben használt – de egyértelmű iránymutatást nem adó – P/E, azaz ár/nyereség hányados a maximumáron 10-es lenne, ami nemzetközi viszonylatban nem magas, itthon viszont távolról sem alacsony. A kérdés inkább az, hogy milyen növekedési kilátásokkal számolnak – főként az intézményi – befektetők. Az idei kimagasló növekedés általános vélemény szerint nem tartható, de a jelzálogpiac továbbra is ígéretes jövő előtt áll.
Eidenpenz József
KERETES1
Kinek mennyi részvény juthat?
Az alapfelállás szerint az intézményi befektetőknek zárt körben közel 1,9 millió darab ezer forintos névértékű részvényt kínáltak fel, a nyilvános értékesítésre magánszemélyeknek és egyéb szereplőknek (pl. vállalkozások) 350 ezer darab jutna. Az utóbbi kategóriát azonban az ÁPV Rt. túljegyzés esetén 250 ezer darabbal automatikusan, további 300 ezer darabbal önként növelheti meg, így a mennyiség 900 ezerre is nőhet az intézmények rovására. A rendszer a másik irányba is rugalmas, nyilvános aluljegyzés esetén az intézmények kaphatják a maradékot. Elvileg 100 ezer darab alatti jegyzésnél a nyilvános tranzakció meghiúsul, de a zárt körű értékesítés sikere esetén a forgalmazók jegyzési garanciát vállaltak. Ezeken a kategóriákon kívül az FHB fő hitelértékesítő partnerei (bankok, biztosítók) 800 ezer darab szavazatelsőbbségi részvényt vásárolhatnak piaci áron, az FHB dolgozói pedig 275 ezret féláron.
KERETES2
Mennyi lesz az osztalék?
A kibocsátási tájékoztató szerint az FHB – amely eddig tőkét halmozott fel, nem fizetett osztalékot – adózott eredményének maximum 25 százalékát tervezi osztalékként kifizetni, de azt is csak akkor, ha a 10 százalékos fizetőképességi mutatóját (régebben tőkemegfelelési mutató) tartani tudja. Ezenkívül a működése „prudens” kell hogy maradjon és meg kell felelnie a nemzetközi előírásoknak is. Az osztalékról azonban mindenképpen a közgyűlés dönt – egyelőre az ÁPV Rt. többségi szavazatával.
Keretes3
Hol és mennyiért jegyezhető?
A részvények a Concorde Értékpapír, az Erste, az Inter-Európa Bank, a Postabank és a BNP Paribas kijelölt fiókjaiban jegyezhetők. Az árkedvezményt igénybe vevő magánbefektetőknek a maximumár ezzel csökkentett összegét, azaz 4600 forintot kell befizetniük, árkedvezmény nélküli jegyzésnél pedig a maximumárat, 4900 forintot. Ha ez alatt lesz a végleges ár, vagy a jegyzés egy részét nem fogadják el, a maradék összeg természetesen visszajár, levonás- és kamatmentesen. Ugyanakkor a forgalmazók a szokásos díjaikat felszámolhatják, mint a készpénzfelvétel, átutalás díja, illetve az értékpapír-tranzakciók díjai. Ezeket a kibocsátási tájékoztató végén közlik. A végleges árat várhatóan november 18-án hirdetik ki.
