Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A várakozásokkal ellentétben mégsem születik meg a bankbiztonságról szóló kormányrendelet. A tervezetet a kormány megtárgyalta ugyan, azonban nem tartotta szükségesnek a kérdés kormányrendelet útján való szabályozását - mondta lapunknak Polgárdy Lorándné, a Magyar Bankszövetség bankbiztonsági tanácsadója.
A szakértő szerint megoszlanak a vélemények arról, hogy szükséges-e a rendeleti szabályozás. A bankok egy részének nem okozna gondot, ha az előírásokat így rögzítenék, de érzékelhetően nem sokan akadnak, akik kifejezetten szorgalmaznák ezt (sokan gyanítják, hogy ez a felvetés csupán a móri tragédia kiváltotta megrendülést volt hivatott csökkenteni). Általános vélemény szerint a biztonsági rendszerek szállítói gyakoroltak nyomást a rendelet megszületése érdekében. (A tervezett rendelet egyik passzusa kimondta volna, hogy 20 millió forintnál nagyobb összeget csak pénzszállításra jogosult társaság igénybevételével lehet szállítani.) A tervekben szereplő több elképzeléssel kapcsolatban ráadásul adatvédelmi aggályok merültek fel. Ilyen például a biztonsági kamerák felvételének tárolása, minimum ötven napig.
A szabályozás kellemetlenül érintette volna a Magyar Postát is. A biztonsági követelmények betartatása ugyanis - a többletköltségek következtében - könnyen postahivatalok bezárásához vezethetett volna. Egy ilyen, csak a bankokat érintő rendelet alóli mentesülés viszont éppen a rablások célpontjává tenné a postákat.
Polgárdy Lorándné elmondta, hogy nem talált olyan fejlett európai országot, ahol ezt a kérdést szabályoznák, a magyarországi bankbiztonság pedig jobb mint a nyugat-európai középmezőnyé. A tanácsadó úgy véli, hogy a bankokat a biztosítási szerződésekben vállalt kötelezettségek is szorosan fogják, ezért is kénytelenek megfelelő biztonsági rendszerekről gondoskodni. A móri bűntény rendhagyó volt, az ilyen esetekre nem is lehet szabályokat kidolgozni - tette hozzá. Úgy véli, a védelmi rendszernél elrettentőbb volna a tettesek elfogása.
Polgárdyné szerint a technika olyan gyorsan változik, hogy annak rendeleti szabályozása nem tartana lépést a fejlődéssel, illetve a bűnözés újabb típusaival szemben.
A kormányrendelet lapunkhoz eljutott korábbi előterjesztése szerint a pénzügyi szervezeteknek 2005 júliusáig, a Magyar Postának 2008 júliusáig kellett volna megfelelnie a követelményeknek, a takarékszövetkezeteket viszont - éppen az előreláthatóan magas fejlesztési költségek és aránylag alacsony pénzforgalmuk miatt - kivették a rendelet hatálya alól. Egy korábban lapunknak nyilatkozó biztonsági szakértő kifejtette: a bankfiókok meglévő rendszereinek átalakítása, illetve figyelőhálózatokba való bekapcsolása fiókonként 1-2 millió forint költséggel járna, míg a figyelőrendszerek havi díja fiókonként néhány ezer forint. Jól látható, hogy egy OTP Bank méretű, több száz fiókkal rendelkező, hitelintézet így kényszerűen százmilliókat költhetne el csak a technikai fejlesztésre, ugyanakkor az élőerő és az egyéb szolgáltatások kötelező igénybevétele is tovább emelhette volna a kiadásokat.
A rendelettervezet részletesen kitért az informatikai rendszerek védelmére is, előírták volna azt is, hogy az állandóan változó informatikai kockázatok miatt a jövőben kötelező legyen a rendszerek folyamatos fejlesztése. A előterjesztés kitért a világháló és az onnan érkező hackertámadások és víruskockázatok kezelésére is.
