Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi áruhitelező cégek szerint a gazdasági megszorító intézkedések ellenére is lesz az idén karácsony, a lakosság egyelőre nem fogja vissza vásárlási kedvét, és ha másképp nem megy, hitelből beszerzi a fa alá valót. Ez pedig nagyon jó hír az éves forgalmuknak közel 35-40 százalékát az év utolsó három hónapjában bonyolító társaságoknak. Lendvai János, a Magyar Cetelem Bank vezérigazgatója úgy véli, megváltozhat a tavalyi év furcsa forgalmi statisztikája: akkor ugyanis november volt a legerősebb hónap, decemberben már csökkent a forgalom. Ennek okát a szakember a szeptembertől megvalósult nagyarányú köztisztviselői, közhivatalnoki béremelésnek tudja be, amire az idén már nem lehet számítani. Épp ezért visszaállhat a régi rend és az áruvásárlási láz ismét decemberben tetőzhet. A Cetelem első embere szerint ugyanakkor számolni kell a lakosságot érintő megszorításokkal, ám ezek - úgy véli - csak a jövő évet fogják befolyásolni.
Az elmúlt év közepesnek minősített eredményeinek 10 százalékos meghaladását tervező Credigen Rt. vezérigazgatója, Bíró Gyula szerint, ha lesz is megtorpanás a lakossági fogyasztásban, az bizonyosan nem a karácsonyi szezonban érződik majd. Álláspontja szerint közel sem bizonyos, hogy az áruhitelezők észreveszik majd a jövő évben a megtorpanást, mivel a hitelre történő vásárlás egyik fő előnye, hogy a szükséges beruházások finanszírozása időben elhúzható. Ez pedig egyre inkább szokássá válik.
Egészen másként formálja véleményét Juhász Szabolcs, a Budapest Áruhitel értékesítési vezetője. Mint mondja, náluk a tavalyi évben is a december volt a legerősebb hónap, most sem várják ezt másképp. A forgalom makrogazdasági okokból történő visszaesésétől szerinte sem kell jövőre tartani. Ráadásul az áruhitelező cégek tulajdonosai folyamatos növekedést várnak - a BB-nél az idei évi terveket 25 százalékkal felülmúló tényadatokat véve már bázisul -, addig mód sincs a megállásra. Juhász Szabolcs egy másik szálat is megpendít: álláspontja szerint a hazai piacon jelen lévő nagy áruhitelezők ma már ügyfélbázisukon alapuló akcióikkal is képesek befolyásolni hitelkihelyezéseik nagyságát. Ezzel pedig az érdeklődés „folyamatosan” fenntartható az áruvásárlási hitelek iránt.
Ehhez ugyanakkor maga a finanszírozó kevés, a kereskedő elszántságára is szükség van. Nos, ezen a területen még sok a nyitott kérdés, de az már bizonyos, hogy a piac változóban van. Korábban egy-egy kereskedő még hajlandó volt külön díjat fizetni a finanszírozónak azért, hogy az a hitelnyújtás lehetőségét biztosítva emelje a forgalmat. Mára viszont a helyzet alapvetően megfordult. A jutalék mértéke ugyan még messze elmarad az autófinanszírozásban szokásos 8-10 százaléktól, ám 3-4 százalékig azért felfuthat. Mindennek hátterében az áll, hogy a nagy kereskedelmi multik a kiélezett verseny miatt nyomott áron kínált termékeik miatt keletkező igen kicsi marzsukat a beszállítók „sanyargatása” (beszerzési ár lenyomása, késedelmes fizetési konstrukció) mellett az utóbbi időben megpróbálják a finanszírozótól származó baksissal is bővíteni.
Ezek a mutatványok ugyanakkor nem a legjobb időben zajlanak, hiszen az áruhitelező cégeknek számottevő gondot okoz a hónapok óta stabilan 9,5 százalékos szinten álló jegybanki alapkamat miatt megdrágult forrásszerzési lehetőség. Kamatemelésre ugyanakkor egyikük sem gondolhat, hiszen ma már a legtöbb helyen több áruhitelező egymás mellett versenyez, nem is beszélve arról, hogy a piac újaktól (Beneficial) és a nagy visszatérőtől (OTP Bank) is retteghet.
Félreértés ne essék, korántsem sajnálatra méltók a hitelezők az esetenkénti 35-40 százalékos teljes hiteldíjmutatójukkal (THM). Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az ügyletek mögött lévő munka sem kicsi. Az áruhitel ugyanis a legköltségesebb hitelfajta: döntően kis összegű, rövid futamidejű kölcsönről van szó, ahol a gyorsasági követelmény miatt a kockázati hitelbírálat kizárólag scoring rendszerben működik, és ahol a befagyott követelések esetében lényegében nincs mód a hitelbiztosíték visszavételére és másodlagos forgalomban való értékesítésére (mint például a gépkocsik esetében). Aligha véletlen, hogy tőlünk nyugatra - számottevően kisebb infláció és forrásköltség mellett - sem alacsonyak az áruhitelek THM-jei. Lendvai János emlékeztet: az Angliában igazodási pontként számon tartott Dixons kereskedelmi cégnél 19,95 százalékos a kamatszint.
Ha a növekvő forrásköltségeket, a drága (számítástechnikai) beruházásokat és a számottevő emberierőforrás-igényeket nézzük, nem igazán érthetjük, hogyan lehet időről időre mégis szenzációsan olcsó, esetenként 0 százalékos THM mellett nyújtott áruhitel-ajánlatokkal, vagy éppen több hónapra kamatmentesen elnyújtott törlesztéskezdési időpontokkal találkoznunk. A választ itt is a két fél egymásrautaltságában kereshetjük. Az áruhitelezőnek a hosszú távú stratégiai együttműködés az érdeke, ezért a kereskedővel kötött szerződésekben nem egy esetben vállal kötelezettséget a pénzintézet arra, hogy - igen jól körülhatárolható feltételrendszer mellett, hangsúlyozottan rövid időtartam erejéig - akár 0 százalékos finanszírozást is nyújt az ügyfélnek. Ehhez persze a kereskedőnek is le kell mondania a jutalékáról. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint egy-egy ilyen akció még akkor is belefér, ha az történetesen általában az év végi, nagy forgalommal (és nyereséggel) kecsegtető hónapokra esik.
A kereskedők ráadásul nem egy esetben a haloványabb üzletmenetet igyekeznek feldobni hitelakcióval, amikor nemcsak jutalékot, hanem profitot is áldoznak, akár kamattámogatás, akár akciós értékesítési árak formájában. Némileg meglepő, de a hazai áruhitelezők szerint a nagy nyugati multik viszont ma még nincsenek igazán rászorulva arra, hogy forgalmukat áruhitel-lehetőségekkel dobják fel. Juhász Szabolcs és Bíró Gyula egyöntetűen állítja, hogy a partnerek egy része külföldi tapasztalataiból pontosan tudja, milyen jelentősége van a kialakított jó áruhitel-kapcsolatnak, azonban az elmúlt évek forgalma - amikor a hazai ügyfelek nem egy esetben évtizedes háztartásieszköz-beszerzési restanciájukat igyekeztek rövid idő alatt pótolni - olyan helyzetet teremtett, amikor a kereskedők joggal hitték: még bőven tudják fokozni a forgalmukat különösebb hitelezés nélkül. Ezzel együtt mindinkább előtérbe kerül a közös tervezés, az akciók és a finanszírozási lehetőségek összehangolása. Ebben a finanszírozók is kellően rugalmas partnerek: Lendvai János szerint ma már három-négy nap alatt képesek teljesen új hitelterméket kidolgozni s bevezetni a piacra.
Ma még abban is különbözik a magyarországi áruhitel-gyakorlat az európaitól, hogy a kereskedők számára nem egy esetben kellemetlen, ha valamely cégnél túl magas az elutasítási arány. A magyar piacon dolgozó társaságok némileg eltérő stratégiát alkalmaznak a kockázatkezelés terén, ám az bizonyos, hogy az indulás éveihez képest ma már sokkal jobban tudják modellezni az áruhitelért folyamodó ügyfél fizetési potenciálját. Juhász Szabolcs szerint a kereskedőnek is jobb, ha bizonyos lehet benne, hogy az az ügyfél, akinek egyszer már áruhitelre eladott egy terméket, legközelebbi visszatértekor is tud áruhitelre vásárolni, mivel az első eladáskor jól mérték fel teljesítőképességét.
