Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankok vámfizetéssel foglalkozó üzletága az uniós csatlakozást követően nehezebb helyzetbe kerülhet. Az e területen piacvezető OTP Bank Rt. éppen ezért a jövőben újabb szolgáltatásokkal, termékekkel bővíti tevékenységét - mondta el lapunknak Ledniczkyné Bárány Erzsébet, az OTP vámüzletágának igazgatója. A vámunió létrejöttével felértékelődnek a közösségen belüli és a harmadik országokkal folytatott külkereskedelmi tevékenységek biztosítékigényei és a egyéb közteher-fizetési módszerek is. A biztosítékok kérdésében a vám- és jövedéki tevékenységhez kapcsolódó bankgaranciák és az agrártermékek kereskedelmével kapcsolatos biztosítékok köre, valamint az illetékfizetésbe való bekapcsolódás jelenthetnek új szolgáltatásokat. A közigazgatási eljárások egyszerűbbé tétele és a befizetések biztonságos, kincstári számlára kerülése egyaránt megvalósítható egy zárt rendszerű illetékfizetési módszerrel, amelynek keretében az illetékhivatalokban, önkormányzatoknál, cégbíróságokon bankkártyával is lehetne fizetni, kiváltva a jelenlegi okmánybélyeges gyakorlatot. Így ezek a befizetések is közvetlenül a kincstári számlára kerülhetnének. Az erre az évre tervezett 158 milliárd forint forgalmat várhatóan túlteljesíti az üzletág, mivel szeptember 30-áig 126,8 milliárd forint már befolyt. Tavaly ennek a területnek a forgalma 145 milliárd, azt megelőzően pedig 120,2 milliárd forint volt.
A kártyás vámfizetés mintegy 85 százalékban az OTP Bank vámkártyájával történik, és a megelőző két évben ez az arány pontosan ugyanekkora volt. Az ügyfélszám-gyarapodás a tavalyihoz képest elmaradt, „mindössze” 12 ezerrel bővült, s átlépte a 60 ezret. Tavaly a bővülés 23 ezer volt, 2001-ben pedig 10 ezer. A bank úgynevezett szolgáltatási pontjai nem sokat változtak, vámot 172 helyen lehet fizetni a társaság vámkártyájával.
Szakértők szerint egyébként a csatlakozás miatti változások a legnagyobb gondot a költségvetés számára jelenthetik. A kivetéses, azaz az államkasszának azonnal bevételt eredményező, importhoz kapcsolódó áfabevételi terv most mintegy 1500 milliárd forint volt, ami nagyban hozzájárult az államkassza szükséges likviditásának megteremtéséhez. Ennek harmadik országokból származó része veszélybe kerülhet, míg az 1500-ból 1000 milliárd - ez a közösségi áruforgalomhoz kapcsolódó tétel - önbevallásossá válik, tehát kiesik a napi cash flow-ból, s a bevallásos forma miatt kevésbé lesz átlátható.
Sokak szerint adóoptimalizáló magatartás kialakulásához vezethet a csatlakozás után a többi EU-tagállamnál magasabb magyarországi forgalmi adó. Ugyanis az egységes vámhatár egységes vámtétel megfizetését jelenti a harmadik országokkal (vagyis az EU-n kívüliekkel) való kereskedés során, ám az áfát mindenhol nemzeti hatáskörben állapítják meg (igazodva persze a közösségi irányelvekhez), így a kereskedők az alacsonyabb közterhek megfizetése céljából nyilván olyan országot választanak, ahol kevesebb áfaterhet vet ki a hatóság.
A tagországok áfakulcsaiban jelentkező eltérés egy füst alatt elviheti Magyarországról a vámoltatást is, hiszen egyszerűbb a rendeltetési helyként megjelölt országban vámolni és áfázni is. Ez azonban a vámbevételeket áttételesen csökkenti. Áttételesen, hiszen azt Brüsszel kapja, s onnan utalják vissza annak 25 százalékát Magyarországra. Magyarország vámbevételé-nek nagyobb része a harmadik országokkal való kereskedelemhez kapcsolódik, ugyanis a legtöbb EU-ból származó termékre már most sincs vám. A jövő évi tervben már csak 42 milliárd forint szerepel e címszó alatt, ez azonban alultervezettnek tűnik, éppen azért, mert az EU felé a legtöbb vámot már lebontották.
A multinacionális vállalatok vélhetően nem Magyarországon vámoltatnak és fizetik be az áfát, még a Magyar-országra szánt áruk esetében sem, hiszen az EU-n belül az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása miatt azokat utóbb bármikor eladhatják Magyarországon. A magas áfa előnytelenül hat a magyarországi cégek versenyképességére is. Ami az állam bevételeinek biztonságát illeti, Olaszországban például azért vezették be az adóraktárakat, mert a bevételek átláthatatlanok, bizonytalanok voltak. Egyelőre nehéz volna megjósolni, hogy a vállalkozók hogyan reagálnak a változó helyzetre.
A jövőben vámtarifaszám alapú lesz a jövedéki termékek mozgása. Az államháztartás számára 600-800 milliárd forint éves bevételt hozó jövedéki adó megfizetése ma még önbevallásos, igaz, nem tudni, hogy jelenleg mekkora része az EU-ból, illetve harmadik országból származó importból ered. Lehetséges, hogy a jövőben több jövedéki raktárat hoznak létre. A fizetendő adót az áruk betárolásakor szabják ki, de csak a kitároláskor kell majd megfizetni.
