Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarországi kis- és középvállalatok hosszú távú beruházásainak finanszírozását megkönnyíthetik azok a hitelek, amelyek kihelyezéséhez az Európai Unió támogatást biztosít a pénzintézeteknek. A támogatás fő eleme a hitelek refinanszírozása, amelyre a programba bekapcsolódó magyar bankok az EU által megbízott fejlesztési bankokkal - Európai Fejlesztési Bank (EIB), Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), illetve a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) - szerződhetnek. A konstrukció lényegében a londoni bankközi kamatlábhoz (Euribor) kötött kamatszintű refinanszírozást tesz lehetővé a pénzintézeteknek, ami kedvezőbb, mint az MFB Európa technológiai hitelprogramja, ahol a bank az Euribor plusz 50 bázispontos kamatszint mellett bocsátja refinanszírozásra pénzét a partnerbankoknak.
Az EU ugyanakkor a programba beszálló pénzintézetek számára vissza nem térítendő támogatást is nyújt. Ennek célja a hitelezési rendszer kialakításának, a hitelprogram marketingköltségeinek csökkentése, illetve a hitelezési kockázatok racionalizálása. A támogatás konkrét mértékéről a kereskedelmi bankok szemérmesen hallgatnak, csak annyit hajlandók közölni, hogy a fentieknek köszönhetően a normál kisvállalati hiteleknél mintegy 1-1,5 százalékponttal alacsonyabb kamatszint mellett tudnak hosszú távú forrást biztosítani partnereiknek. A Raiffeisen Bank Rt. a korábban kötött 20 millió eurós hitelkeretét lényegében már kihelyezte partnereinek, a pénzintézet jelenleg tárgyal az újabb hitelkeret-megállapodás részleteiről a KfW-vel - tájékoztatta lapunkat Bálint Ibolya. A vállalati üzletág igazgatója szerint az eddigi tárgyalásaik során nem vetődött fel olyan elvárás a tárgyalópartnerek részéről, hogy a második keretmegállapodásban szűkítsék a támogatási összeget.
A bank a korábbi feltételek mellett jut majd refinanszírozási forráshoz és támogatáshoz is, így a partnerekhez is változatlan feltételekkel viszonyulhat. Hasonló összegű keretmegállapodást kötött a KfW-vel az Erste Bank is, Kiss Zoltán üzletpolitikai igazgató szerint az idén még minden bizonnyal újabb keretről kell majd megállapodniuk a refinanszírozóval.
A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) az EIB-vel áll kapcsolatban. Mint Morvai Zsolt vállalati értékesítési tanácsadó elmondta, a pénzintézet a 70 milliós, úgynevezett Global Loan megállapodáson belül 50 millió eurót különített el a kis- és középvállalatok hitelezésére (a fennmaradó összeg infrastrukturális, önkormányzati és turisztikai fejlesztéseket finanszíroz), s további 30 millió lehívására van már opciójuk. A szakember szerint a K&H két éven belül szeretné kimeríteni ezt a keretet. A CIB úgyszintén az EIB-vel szerződött, kis- és középvállalati üzletágának vezetője, Kissné Földi Beáta elmondta: az 50 millió eurós keret két éven belül kimeríthető. Ugyancsak az EIB partnere a HVB Bank is. Tamás Gábor ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint a 80 milliós Global Loan megállapodás keretén belül 40 milliót fordít a bank a kkv-k hitelezésére, ezt a keretet még az idén fel szeretnék használni. Küszöbön áll a megállapodás az egyik pénzintézettel a Magyar Külkereskedelmi Bank esetében, míg a Budapest Bank jelenleg az EIB-vel és az EBRD-vel tárgyal, és tervei szerint napokon belül kiválasztja a refinanszírozó partnert - nyilatkozta Szabó Csaba termékmenedzsment-vezető.
A bankok stratégiájában eltérő helyet foglal el az EU-s hitel. Míg például az Erste és a HVB az ügyfélszerzés egyértelmű lehetőségét látja a konstrukcióban, addig a Raiffeisen és a CIB a paletta kötelező kínálandó elemeként tekint a termékre. A K&H-ban úgy vélték, hogy az EU-hitel elsődleges célja a bank saját kkv-ügyfeleinek olcsó hitelforráshoz juttatása. Komolyabb hirdetési kampányt a Raiffeisen, a HVB és az Erste esetében tapasztaltunk.
Az EU-hitel alapkondíciója standard: a bankok 5-60 millió forint közötti hiteleket nyújthatnak - ettől az aranyszabálytól a lapunk által megkérdezett pénzintézetek közül csak a Raiffeisen tér el, ahol 3 millió az alsó limitérték. A konstrukció rugalmasságát jelzi, hogy a CIB bizonyos esetekben kezdő vállalkozások számára is hajlandó a hitelt folyósítani, ám a hasonló hitelkihelyezéstől Morvai Zsolt, a K&H értékesítési tanácsadója, azzal határolódott el, hogy a kezdő vállalkozások felfuttatásának finanszírozása kevésbé a bankok, sokkal inkább a kockázati tőketársaságok dolga. Szabó Aladár, az MKB főosztályvezetője szerint a pénzintézetek segítenek partnereiknek az ilyen kapcsolatok felkutatásában is. A BB esetében két lezárt pénzügyi év az alapkövetelmény a beruházási hitel folyósításakor.
Az EU-hitel alapvetően beruházási célokat szolgál, ám - mint arra Tamás Gábor rámutatott - bizonyos feltételek mellett forgóeszköz-finanszírozásra is felhasználható, ami nagyban segítheti a tőkeszegény kkv-k működését. A CIB Bank június-júliusban önálló forgóeszköz-finanszírozásra felhasználható hitelkeret-megállapodást köt majd az EBRD-vel - mondta el Kissné Földi Beáta.
A bankok a kis- és középvállalatok esetében a költségeik csökkentése és a gyors ügyintézés érdekében úgynevezett scoring rendszert dolgoztak ki. A cégektől bekért adatok a társaság tőkehelyzetére, tulajdonosi szerkezetére, mérlegadataira, üzleti tervére vonatkoznak. Mindezek és a tevékenységi ágazat fejlődési kilátásainak mutatói alapján határozza meg a bank a vállalat hitelezhetőségének szintjét. Az adminisztráció, a bekért anyagok mennyisége ugyanakkor lényegesen kisebb, mint az MFB - a napokban módosuló - Európa hitele esetében - mondják a banki szakemberek. Több bank például csak rövid távú, egy-két éves üzleti tervet követel meg kisvállalati partnerétől a hiteldöntéshez.
