Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarországi biztosítók kimutatásai szerint lakásbiztosítási szerződéseik számához viszonyítva átlagosan 20 százalékot képviselnek a bejelentett károk. Ugyanakkor a kárnagyság ennél jóval magasabb: a lapunk által megkérdezett társaságok válaszai szerint kárhányaduk a díjbevétel 42,5 és 58 százaléka között mozog. Mint arra az Allianz-Hungária Biztosító külön is felhívta a figyelmünket: a kárbejelentések alig több mint 20 százalékára fizetik ki a teljes kárérték 70 százalékát.
A jelentősebb károkok között az élvonalban foglal helyett a betöréses lopás: az Európa Biztosító Rt. kimutatásai szerint például a tavaly kifizetett károk 30,6 százalékát voltak kénytelenek kifizetni a betörések áldozatainak, holott a bejelentéseknek mindössze 3,16 százalékát képviselik a lopáskárok. A képet tovább árnyalja, hogy a biztosítók lopáskárként tüntetik fel azokat a néhány tízezer forintos káreseményeket is, amikor maga a betörés meghiúsul, s mindössze rongálási kár keletkezik. Ennek ellenére a betörésekre fizetett átlagos kárérték még a legkisebb – 150 ezer forintos – átlagkárról tájékoztató ÁB-Aegon esetében is háromszorosa a teljes lakásbiztosítási átlagos kárértéknek, míg például a már említett Európa Biztosító a 46 ezer forintos átlagkárához képest több mint félmillió forintos átlagos kártérítést volt kénytelen fizetni a betöréses lopások miatt tavaly.
A biztosítók ugyanakkor úgy vélik, fokozatosan csökken a lopások száma, igaz, a „szakág” továbbra is erőteljesen periodikus mozgást mutat. A télre lezárt hétvégi házak természetesen még mindig vonzzák a betörőket, ebben az időszakban továbbra is magas a bejelentett károk aránya.
A bekövetkezett károk esetében ugyanakkor nehezen vehető el a vezető szerep az üveg- és beázáskároktól. Ezeket a károkat a társaságok döntő része különösebb procedúra, kárszakértői vélemény nélkül, a helyreállítási számla alapján azonnal kifizeti a károsultnak. Nem árt azonban tudni: a biztosítók ebben az esetben is fenntartják a jogot arra, hogy szúrópróbaszerű ellenőrzést tartsanak. Azt sem árt tudni, hogy valamennyi cég számon tartja a „simán” kifizetett pénzeket, így bizton lehet számítani arra, hogy a második, harmadik üvegtörésünk kapcsán már kopogtat a biztosító megbízottja...
A társaságoktól beérkezett válaszok szerint a legszigorúbban az OTP-Garancia jár el: csupán 2000 forint alatti csonttörés kár, illetve 5000 forint alatti üvegkár esetén tekintenek el a helyszíni szemlétől, míg például az AXA és az Európa Biztosító 50 ezer forint alatti kárérték esetén nem helyszínel. Itt a magasabb összeg vélhetően annak köszönhető, hogy ezek a biztosítók nem építettek ki saját kárszakértői hálózatot, márpedig a külső szakértők bevonása az apróbb – számlával bizonyítottnak tekinthető – károk esetében nem kifizetődő. A Generali – ahol 10 ezer forint alatti károk fizetéséről a helyi irodák, 50 ezer alatti összegek esetében pedig az ügyviteli központok és kárcentrumok jogosultak szemle nélküli azonnali kárrendezésre – az összes kifizetés 40–45 százalékát fizeti szemle nélkül.
A betöréses lopások esetén – a kisebb összegű, pusztán rongálási károkozást leszámítva – a biztosítók minden esetben helyszínelnek, függetlenül a párhuzamosan zajló rendőrségi vizsgálattól. Mindezt az Allianz Hungária azzal indokolja, hogy a rendőrségi jegyzőkönyv nem feltétlenül tér ki az ügyfél összes kárára. A társaság szerint a kárszakértő a károk valós értékére vonatkozóan is pontosabb képet tud alkotni. Vitatott esetben az ügyfélnek joga van felülvizsgáló kárszakértőhöz, illetve külső szakértőhöz (például igazságügyi kárszakértő), végső esetben ügyvédhez fordulni.
A nagyobb épületkárok esetében a biztosítók előzetes jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a helyreállítási munkák megkezdődjenek. A társaságok közül az OTP-Garancia és az AXA általában több ajánlat beszerzését kéri az ügyféltől, amelyek közül a későbbiekben választják ki a mindkét félnek megfelelő ajánlatot. Az Európa, az Allianz és az ÁB-Aegon ugyanakkor egy ajánlattal is beéri, ha az megítélésük szerint reális piaci árakat tükröz. A biztosítók közül az ÁB-Aegon és a Generali már jelenleg is rendelkezik olyan szolgáltatással, amelynek keretében a kárt bejelentő ügyfélnek tudnak olyan, lakóhelyéhez közeli, a biztosítóval kapcsolatban álló iparost ajánlani, aki segít a kárelhárításban. Az OTP-Garancia egyelőre csak üvegkárok esetén tud ilyen szolgáltatást nyújtani, míg az AXA a közeljövőben építi ki ezt az assistance-szolgáltatást.
A lapunknak nyilatkozó biztosítók szerint egyszerűbb, számlával igazolt kár esetén az ügyfél 2–7 nap alatt hozzájuthat a kártérítés összegéhez. Amikor viszont kárszakértőt kell bevonni az ügybe, már lelassul a folyamat. A saját kárszakértői hálózattal rendelkező biztosítók egy-két nap alatt sort kerítenek a helyszíni szemlére, ám a külsős kárszakértőkkel dolgozó cégek – a sürgős eseteket leszámítva – átlagosan öt napon belüli szemlét tudnak csak vállalni. A Generali közlése szerint az ügyfélnek – a közvetlen élet- és balesetveszély elhárításhoz szükséges lépéseket leszámítva – kötelessége öt munkanapon keresztül változatlanul hagyni a helyszínt a biztosító szemléje érdekében. A társaság kimutatásai szerint tavaly a bejelentések 97 százalékában voltak képesek sort keríteni a szemlére a megadott öt napon belül. Épp ezért az ilyen ügyekben az átlagos ügyintézési idő 1-2 héttől 1-1,5 hónapig terjedhet.
A társaságok többsége ugyanakkor nem zárkózik el attól, hogy előleget fizessen az egyértelműen bekövetkezett károk esetében. Betöréskor a biztosítók érvényes hatósági igazolásra még a rendőrségi eljárás lezárásakor, általában a becsült kárösszeg 80 százaléka mértékéig térítenek előleget partnereiknek, ám – hívta fel figyelmünket több cég is – ezt minden esetben egyedi elbírálás előzi meg. Egyéb, kiemelt kárral járó esetekben – mint például az elmúlt évek árvizei – a biztosítók gyakran a bejelentést követő 24–48 órán belül hajlandóak előlegfizetésre.
