Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A részvényárfolyamok 2000. évi összeomlása után a külföldi kisbefektetők a kötvények és más kisebb kockázatú befektetések felé fordultak. Csalódottan tapasztalniuk kellett azonban: ezek jóval kisebb hozamot biztosítanak, mint a részvénybefektetések a tőkepiaci fellendülések idején - mondta el Senjeb Chaudhura, a londoni Citibanktól. A bankok ekkor olyan, a részvénypiachoz kötött termékekkel - elsősorban részvényeket tartalmazó garanciaalapokkal - próbáltak versenyezni a magánszemélyek pénzéért, amelyek esetében nem nyújtottak teljes garanciát a tőkére és a hozamra is.
A bankbetétek előnye, mint közismert, kiszámíthatóságuk. Ezeknél a konstrukcióknál ugyanis a betétes tulajdonképpen tőke- és hozamgaranciát is élvez. Az újabb banki termékek ennek ellenére vonzóak lehetnek, hiszen bessz idején még a tőkegarancia (amit vállaltak a pénzintézetek) sem elhanyagolható előny. A tapasztalat ráadásul azt mutatta, hogy az ezeknél a megoldásoknál elért hozam a fellendülések idején közelít a részvénypiacon elérhetőhöz. Az infláció csökkenésével a betéti kamatok Magyarországon is a fejlett országok szintjére apadnak, ennek következtében a bankbetétek jelentősége is mérséklődik majd, ahogyan ez más országokban is lezajlott - tette hozzá Senjeb Chaudhura. A pénzintézetek tehát itt is termékfejlesztéssel próbálhatják meg ismét magukhoz csábítani a betéteseket.
A bankbetéteket hagyományosan kedvelő németeknek a különböző lekötött betétek teljes termékskálája mellett megtakarítási számlákat ajánlanak, amelyekről a lekötés kedvező kamatozásának elvesztése nélkül havonta egy-két alkalommal pénzt vehet fel az ügyfél. Ez a legnépszerűbb alternatívája a pénzpiaci alapoknak, amelyekhez a részvényekben csalódott befektetők fordultak. A részvénypiachoz kötött kamatozású, de legalább a tőke megtérülését mindenképpen garantáló betéti termékek és alapok szintén a banki termékfejlesztők legsikeresebb ötletei közé tartoznak - mondta lapunknak Helmuth Pietsch a Hypovereinsbanktól.
Magyarországon egyelőre kissé elkényelmesedettnek tűnnek a hitelintézetek. Az átlagkamatszint és a bankbetétállomány elemzésével arra a következtetésre juthatunk, hogy itt elsősorban a kamatokkal operálnak a bankok. Több példa is mutatja, hogy amikor csak vékonyan csordogálnak a betétek, akkor a hitelintézetek igyekeznek magasabb kamatokat alkalmazni. A bizonytalan piaci helyzetek idején viszont - amikor a befektetők önként fordulnak a bankok felé - serényen megindul a betéti kamatvágás. Az, hogy a lakosság vagyonának ismét közel felét teszik ki a bankbetétek, arra utalhat: ma inkább a második periódusban lehetünk.
Szakértők szerint egyébként Magyarországon még középtávon is inkább a német példa egyszerűbb követése lehet valószínű. Az itteni lakosság ugyanis alighanem tartósan elfordult a részvénypiactól. Ezt nemcsak a részvények iránt még az árfolyamok emelkedése idején sem feltámadó kereslet, hanem a befektetési alapok piacának átrendeződése (a pénz a tőkepiaci helyett inkább pénzpiaci konstrukciókba áramlott) is mutatja. A német megtakarítási számlamegoldásra egyébként már ma is akadnak magyar példák.
Az MKB Megtakarítási Számlája esetében például a látra szóló kamat kétszerese érhető el. A számlára jóváírások bármikor érkezhetnek, a terhelés (pénzkivét) viszont kamatveszteség nélkül egy naptári hónapban csak két alkalommal hajtható végre. Ha az ügyfél a számláról kettőnél többször vesz fel pénzt (történjen ez akár átutalással), a kamat abban a hónapban a látra szóló kamattábla legalacsonyabb sávja szerinti lesz. Abban az esetben viszont, ha a számlaösszeg új elhelyezés miatt gyarapszik, a számla tulajdonosa 0,3-0,5 százalékos kamatprémiumban is részesülhet.
A bank - és a racionalitás - is azt ajánlja, hogy ügyfelei kombináltan használják folyó- és megtakarítási számlájukat. Ehhez persze szükséges némi gondosság (ami a németeknél alighanem automatikusan megy). Javasolható például, hogy a folyó kifizetésekhez álljon rendelkezésre némi tartalék fedezet a folyószámlán, és a többi pénz legyen a megtakarítási számlán.
Kísértetiesen hasonló megoldást alkalmaz a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) is. Ott azonban a Megtakarítási Számlát folyószámlanyitás nélkül is kínálják. A K&H emellett még egy speciális konstrukciót, a Trambulin Számlát ajánlja azoknak, akiknek havi megtakarításai keletkeznek. A folyószámlán levő látra szóló betét és a Megtakarítási, illetve a Trambulin Számla kamata között 4 százaléknál is nagyobb lehet a különbség.
(NAPI)
