Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar piacon nyolc biztosító ajánlatai közül válogathat az utazását viszonylag csekély összegért kockázatmentesebbé tenni akaró ügyfél. A verseny éles, az elmúlt időszakban pedig az üzletág szereplőinek komoly gondokkal kellett szembenézniük. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás miatt a világturizmus visszaesése megcsappantotta az utazási biztosítók díjbevételét is. Jelentősen átalakultak az utazási szokások, visszaesett a légi forgalom, s ezen belül is főleg a biztosítók által felárral vállalt transzatlanti utazások száma csökkent drasztikusan - mondta el lapunk kérdésére az Európai Utazási Biztosító (EUB) Rt. vezérigazgatója. Bartók Nagy András szerint a magyar társaságok globális utasbiztosítási díjbevétele ugyan 10 százalék körüli mértékben növekedett az elmúlt évhez képest, ám ezt döntően a díjemelések és nem a forgalombővülés okozta: véleménye szerint az idén összességében 5 százalék körüli visszaesés volt megfigyelhető a piacon. Horváth Péter, a QBE Atlasz Biztosító Rt. utasbiztosítási értékesítési igazgatója szerint az idei első negyedév tragikusra sikeredett, de a nyári hónapok óta folyamatosan felülmúlják a tavalyi díjbevételi adatokat, így összességében kedvezően zárják majd az évet.
A társaságoknak ilyenkor évzáráskor már a jövő évi díjakon kell gondolkodniuk. Visszatérő probléma, hogy Nyugat-Európában a sürgősségi orvosi ellátás költségei évről évre jelentős mértékben, esetenként 10-15 százalékkal növekednek. Ezt a hazai biztosítók csak részben tudják áthárítani az ügyfelekre, ám bizonyos költségeket a verseny ellenére érvényesíteniük kell. Az új árait már most közlő QBE Atlasz esetében a díjemelkedés 5 százalék körüli lesz.
A lapunk által megkérdezett társaságok döntő többsége szerint a síelni indulók nem sajnálják a pár ezer forintot, hiszen tisztában vannak azzal, hogy ez a sport az átlagosnál komolyabb kockázatokkal jár. Darvas Gábor, az Európa Biztosító termékeit kínáló Euromondial Kft. ügyvezető igazgatója szerint a téli utazók 80-90 százalékban kötnek biztosítást. Ellenvéleményt csak Horváth Péter fogalmazott meg. Az Atlasz tapasztalatai szerint ugyanis a síelni vágyók egyre jelentősebb része maga szervezi az útját, és ennek költségei közé nem tervez biztosítást. Az utazási irodák által szervezett utak viszont szinte kivétel nélkül biztosítottak.
Az Atlasz nem akar lemondani az egyéni ügyfelekről sem: sikeres nyári akciójukat (munkatársaik „kihelyezésével” lehetővé tették, hogy a Horvátországba igyekvő turisták a határ menti benzinkutaknál kössék meg biztosításukat) ebben a szezonban is folytatják. A nagyobb szlovén, osztrák és szlovák határátkelőhelyek közelében lévő Mol-kutaknál néhány héten belül megtalálhatóak lesznek az Atlasz biztosítási kötvényei.
Ma már a legtöbb bankkártyához kapcsolódik valamilyen utazási és baleset-biztosítás, ám Molnár András, az Ahico Biztosító nem élet üzletágának helyettes vezetője szerint a pályák kockázata mindenképp megéri, hogy az ügyfelek külön szerződést is kössenek.
Ez ma már nem is olyan drága, mint néhány évvel ezelőtt. A hazai verseny ugyanis egy, a nyugat-európaitól teljes mértékben eltérő útra terelte az utasbiztosításban részt vevő társaságokat: míg határainkon kívül a síelőknek szinte kivétel nélkül külön (vagy kiegészítő) biztosítást kell kötniük azért, hogy biztosítva gyönyörködhessenek a lécen vagy a deszkán csúszva a tájban, addig Magyarországon az elmúlt évek gyakorlata az volt, hogy a társaságok, amelyek eredetileg komoly pótdíj mellett voltak csak hajlandóak vállalni a síbalesetek kockázatát, ezt a kizárást megszüntették. Ma már az alapbiztosítások is biztosítanak fedezetet a lejtőn bekövetkezett balesetekre. Csatai Györgyi, az Axa Biztosító Rt. termékmenedzsere szerint a kárhányaduk némileg emelkedik a téli sportok űzői miatt, ám ez az emelkedés vizsgálataik alapján a működést még nem befolyásolja. Darvas Gábor szerint az év első három hónapjában általában valóban magasabb a kárhányad, ám a különbség korántsem annyira drámai, mint gondolnánk. Az Euromondial ügyvezető igazgatója a sokak által rendkívül költségesnek tartott légi mentéssel kapcsolatban is különvéleményt fogalmaz meg. Szerinte ugyanis egy-egy ilyen hegyi mentés esetében a szolgáltatóknak fizetendő díjak már nem térnek el olyan nagyon a közúti mentés költségeitől, hiszen a mentőnek sokszor jóval nehezebb feljutnia a hegyre, illetve onnan hosszabb úton tudja csak kórházba szállítani a beteget. Molnár András szerint a költségoldalt kedvezővé teszi az a tény is, hogy a síbalesetek döntő többsége nem több egyszerű végtagsérülésnél: a töréseket, húzódásokat azonnal orvosolják, nincs szükség az egyébként horribilis költségű kórházi kezelésre.
Ennek ellenére vannak jelei, hogy a magyar biztosítók is elkezdtek „nyugati szemmel” gondolkodni: az idén debütál a piacon az EUB speciális síbiztosítás-bérlete: az egyelőre csak a társaság ügyfélszolgálata mellett a Netrisk.hu internetes biztosítási bróker segítségével köthető biztosítás igénybevételekor 7500 forintos díjért 3 hónapon keresztül tetszőleges számú kiutazáskor érezheti védettnek magát a síelő. Bartók Nagy András szerint megcélzott közönségük épp az a réteg, amely már az elmúlt években megtanult síelni, megszerette ezt a sportot, ezért is indul egy szezon során többször is neki a lankáknak. Ők jóval kisebb kockázatot jelentenek a biztosítónak, mint a kezdők, s - teszi hozzá a vezérigazgató - az sem véletlen, hogy a termék olyan helyen - az interneten - érhető el, amely inkább a sérülésre kevésbé hajlamos fiatalok fő információszerző helye.
A legtovább épp az Ahico tartott ki: az elmúlt időkig csak a Gold és Platinum utasbiztosítást kötő ügyfeleiknek nyílt lehetősége, s akkor is 100 százalékos pótdíj mellett, hogy síkockázatra is biztosítást kössenek, ám ezen a héten a társaság újított: külön síbiztosítási terméket kínál, amelynek díja a Silver és a Gold módozat között van, ám kockázati limitei döntően a társaság alapbiztosításának megfelelőek.
Azt az útra készülőknek mindenképp tudniuk kell: a társaságok döntő része egy-egy baleset kapcsán bekéri a baleseti jegyzőkönyveket. Ha bebizonyosodik, hogy a baleset jelölt pályán kívül (például sziklák közt) vagy valamilyen többletkockázattal járó helyen (félcső, ugrósánc) következett be, nehéz lesz a biztosítási összeget a társaságon érvényesíteni. Ugyancsak nem árt tudni, hogy a társaságok döntő többsége esetében a kockázatvállalás nem terjed ki a ruházatra és a lécekre/snowboard-deszkára. Ezeket ugyanis lehetetlen megvédeni a tolvajoktól - említi meg a leggyakoribb esetet, a menedékház előtt hagyott sílécek „becserélését” Horváth Péter.
Nagy László Nándor
