Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Finnország a mobiltelefon, a papírgyártás és a fejlett technológia országa. Mindebből északi rokonaink sikertörténetet írtak. Finnország gyors ütemben és hatékony módon váltott a szegénységből világszerte ismert innovációs nagyhatalmi szerepre.
Richard Florida közgazdász a kreatív osztályról és a kreatív gazdaságról 2002-ben közzétett gondolatai irányították az információs társadalmat kifejlesztő Finnország tekintetét a kreativitásra. Florida három T-je – tehetség, technológia, tolerancia – alapján Finnország sikeresnek számított. A kreatív gazdaság az emberi erőforrásokból merít: az intelligenciából, tudásból és kreativitásból. Kreatív területek például a szerzői jog által érintett területek, kultúra és a digitális tartalom létrehozása. Ezek fejlesztik, termékké teszik és eladják a szellemi tevékenységgel létrejött tartalmakat.
A kreatív területek erőteljes fejlődése
A kreatív területek és különösen a művészeti területeken folyó gazdasági tevékenység erőteljes fejlődésen ment át Finnországban. A vállalkozások száma 2000 és 2005 között tíz százalékkal nőtt, a művészeti vállalkozások száma pedig csaknem 21 százalékkal. Finnországban csaknem 12 ezer cég működik a kreatív iparban. E terület más iparágakkal összehasonlítva sem vall szégyent: a nyereségesség az üzemi eredménnyel kifejezve 7,5 százalékos volt Finnországban, a művészeti területeken 10,7 százalék. Ez magasabb érték, mint az elektronikában vagy a fafeldolgozó iparban kimutatott arány.
Komoly állami szerepvállalás a kreatív gazdaság támogatásában
Finnországban az állam erőteljes szerepet vállal az infrastruktúra létrehozásában. Az iparág szereplői közös erőfeszítéseinek legfrissebb példája a Forum Virium innovációs központ, amely egy év múlva saját irodahelyiségekben fog működni Helsinkiben. A központot az iparág legjelentősebb vállalatai, elsősorban a Nokia támogatja.
Finnország számos technológiai területen élen jár, többek között a televíziózásban. Juha Tynkkynen, a Zodiak Television Finland ügyvezető igazgatója és vezető producere az utóbbi évtizedek legnagyobb újításáról: „Finnország 2007 szeptemberében, Európában elsőként tér át a digitális televíziózásra. Finnország élen jár a technológiai innovációk területén, ezért akartunk elsők lenni a digitális televíziózásra való áttérésben.” Ez óriási változást jelent már csak a háztartások számára is, amelyekben nemsokára a jelenlegi csatornák többszöröse fogható.
A kultúra is hozzájárul az exportbevételekhez
A finn gazdaság egyre inkább a szellemi javakra és tudásra épít. Erre utal számos sikertermék: a zenében a Lordi és a Nightwish, a formatervezésben Paola Suhonen IvanaHelsinki márkája és Harri Koskinen Block nevű lámpája, az informatikában a Linux operációs rendszer, illetve a grafikus, hotel formába öntött virtuális közösség, a Habbo Hotel, a Nokiáról nem is beszélve.
Mostanában rengeteg szó esik a kulturális exportról. A Finnagora a finn kultúra, tudomány és gazdaság budapesti központja, tevékenységének fontos eleme éppen a kulturális export és a helyi hálózatok kialakítása. A nemrég indított zeneiexport-projekt a dzsesszre és a világzenére összpontosít. „Ez a két terület a zenei műfajok határán helyezkedik el. De éppen ez bennük az érdekes!” – mondja Hanna Helavuori, a Finnagora igazgatója.
A finn dzsessz nemzetközi díjakban részesül, a huszonéves zenészek a dzsessz hazáját, Amerikát is meghódították. A világzene kiemelkedő alakjai, elsősorban a Värttinä sikereket érnek el a nemzetközi lemezpiacokon és fesztiválokon.
Finnpad: a finn kortárs dráma fóruma
A finn drámaexport is lendületben van: „Színdarabjainkat egyre több nyelvre fordítják le, a finn dráma fesztiválsikereket is arat” – tájékoztat Hanna Helavuori. A színházi kereslet kiaknázására a Finnagora tavaly beindította a Finnpad projektet, amely Magyarországon terjeszti a finn kortárs drámát. A projekt célja fordítók, kiadók és előadók megnyerése a finn dráma számára. A legfrissebb, legérdekesebb drámák antológiájának magyar nyelvű kiadása a projekt egyik aktuális terve.
