Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hogyan lehet betörni a párizsi divatvilágba? Hubert de Givenchy tudta a helyes választ: tervezz jó minőségű, elegáns ruhákat és add ezeket rá a kor legnagyobb sztárjaira és legismertebb embereire. A recept bevált.
Mind a mai napig Párizsban a legmagasabb az egy négyzetméterre eső divatházak száma az egész világon. Ennek megfelelően igencsak magas a divatdiktátor-aspiránsok száma is, komolyat és maradandót azonban mégiscsak keveseknek sikerül alkotniuk a divat – a látszattal ellentétben roppant kemény és könyörtelen – világában. Hubert de Givenchynek azonban sikerült bekerülni a legnagyobbak közé és ott is maradnia, az általa felépített birodalom pedig mind a mai napig az egyik legjobban jövedelmező divatház.
Persze helyzet az elején mégsem volt ennyire egyszerű: mivel kezdetben még elég komoly anyagi gondokkal küszködött, ezért első önálló kollekciójánál kénytelen volt mindent saját maga csinálni, az elegáns női ruhák anyagát pedig egyszerű pamut férfiingeknek szánt vásznak szolgáltatták. Givenchy az elkészült kollekciót Bettinának nevezte el Bettina Graziani után, aki a korszakban Párizs talán leghíresebb modellje volt. Az ötvenes évek elején ennek bemutatását követően hamar sikeres lett, és a Givenchy név gyorsan ismerté vált a divat fővárosában.
Párizsban tehát gyorsan sikerült népszerűvé válnia, ezen a földrajzilag és az emberek számának tekintetében viszonylag kis területen kívül azonban lényegesen nehezebb bekerülni a köztudatba. Givenchy szerencsére gyorsan ráérzett arra, miként is lehetne sokakkal gyorsan megismertetni műveit a mozival és az újságokkal. Előbbihez meg kell nyerni egy már ismertebb színésznőt, utóbbihoz pedig az újságok elsődleges szereplőit, néhány politikust, lehetőleg a népszerűbbek közül. A francia fiatalember ezúttal is remekül taktikázott, így 1953-ra „megkaparintotta” magának Audrey Hepburnt és a Kennedy család jelentős részét. A terv bevált: a hollywoodi produkciók és a nagy népszerűségnek örvendő politikusok hatására a Givenchy népszerűsége az egekbe szökött.
Az igazán komoly fordulat a ’70-es években következett be a Givenchy életében. Ekkor mutatták be ugyanis a férfikollekcióját. Természetesen itt sem maradtak ki a terméket reklámozó hírességek, így olyan emberek öltötték magukra a „Gentleman Givenchy” kollekciót, mint Pablo Picasso, Humprey Bogart, Salvador Dali vagy Jean Cocteau. A cég profilja eközben persze folyamatosan bővült, így már komolyan is elkezdett foglalkozni a parfümökkel, hamarosan pedig jöttek az olyan egyéb kiegészítők is, mint például az órák, a szemüvegek, az ékszerek, de később olyan tárgyak is viselték a márkanevet, mint bútorok, porcelánok, vagy éppen különböző bőráruk.
A szárnyaló cégre persze a konkurensek és a befektetők egyaránt felfigyeltek, az ilyenkor megszokott kisebb-nagyobb huzavonák után végül 1988-ban a Givenchy a Louis Vuitton Moet Hennessy csoport tagja lett. A márkanevet azonban nem érintette hátrányosan a tulajdonosváltás, hiszen a profil alapvetően nem változott, így a befektetők és a vásárlók egyaránt azt kapták, amit vártak. Más azonban változott, hiszen a cég alapítója és vezetője egyre inkább elkezdett kifelé haladni saját vállalkozásából. A kilencvenes évek közepén pedig végérvényesen kivonult a divatvilágból: saját bevallása szerint már nem talált helyet benne az általa képviselt klasszikus értékeknek. Jelenleg Franciaországban, hatalmas birtokán él. „A divat nagyon megváltozott. Amikor én elkezdtem, Párizs a divatszabászat fénykorát élte. A vevőink rendkívül elegánsak voltak. Az ember nem látott az utcán nőt kalap és kesztyű nélkül. A vacsorák és az estélyek pompát követeltek. Kivételes idők voltak, de igazat adok azoknak, akik azt mondják, haladni kell a korral. Ma már nincs divat, nincs mérvadó irány. Egyre csúnyább lesz minden. Nekem nincs kedvem folytatni. Lehetőségem volt megismerkedni nagyon sok érdekes személyiséggel, most mást szeretnék csinálni. Le akarom zárni az életemben azt a fejezetet, amely a divatról szólt.”
Az alapító távozása után 1996-ban a divatház kollekcióját egy új tervezőre, John Gallianóra bízták. Őt egy évvel később leváltotta egy másik fiatal tehetség, Alexander McQueen, aki addig teljesen ismeretlen színvilágot álmodott a ruhákba. A lényeg véleménye szerint az, hogy a mai, modern nővel el kell fogadtatni és újra meg kell szerettetni az elegáns ruhákat.
Alexander McQueennek köszönhetően tehát a Givenchy újra berobbant a köztudatba. Feltűnnek a kifutón az elegáns, olykor meghökkentő kombinációkban hordható ruhák, melyek kidolgozottsága és aprólékos, finom megoldásai lenyűgözik a szakértő szemet és elkápráztatják az öltözködni vágyót.
A Givenchynek ma a világ minden pontján vannak üzletei – még Afrikában és a Közel-Keleten is –, a cég pedig jelenleg – a Dior után – a második legnagyobb bevételű divatház. Az idei nyár divatja – a márka kínálatát elnézve – a nőknél az egyszínű fehér, illetve a világos-sötét kombinációjú darabok lesznek, míg a a franciák szerint a férfiaknál leginkább a csíkos és a tarka ruházat tűnik nyerőnek.
