Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mi alapján választ egy férfi új ruhát? Érdekli, hogy mik a legújabb trendek és irányvonalak? Egyáltalán, mennyire lehet fontos egy férfi életében az öltözködés? A 30-as és 40-es években például a szerint válogatták a hollywoodi színészeket, hogy mennyire voltak jólöltözöttek. S bár a filmsztárok ma már nem gyakorolnak akkora hatást a nézőkre, mint régen, ha bizonyos típusok-karakterek, mint például James Bond egy vadítóan dizájnos ruhadarabban jelenik meg, az mégiscsak megmarad a fejekben.
A férfiak világában mindig is farkastörvények uralkodtak. Akárhogy is, de igaz ez az élet minden területére, még az öltözködési normák terén is érvényesek bizonyos íratlan szabályok. Nem csak azt, hogy mikor, mihez, mit szabad felvenni, de azt is, hogy milyen munkakörben mi a norma, és, hogy a hierarchiát is figyelembe kell venni. Ennek egyik legjobb bizonyítéka a Wall Street: a híres pénzügyi negyedben csak úgy hemzsegnek a divatos és drága öltönybe bújt fickók – itt aztán könnyen vonhatunk le következtetéseket arról, hogy mi határozza meg a férfiak ruhavásárlási szokásait.
Az egész biztos, hogy egy férfi nem ugyanolyan okból vásárol magának ruhát, mint egy nő: „ó, de cuki ez a rózsaszín felső!” vagy: „éppen ilyen selyem ruha volt Angelina Jolie-n a legutóbbi filmjében!” – ugye ezek a mondatok elképzelhetetlenek egy férfi szájából. De vajon ha a divat és a trendek egyáltalán nem befolyásolnák az erősebbik nem jeles képviselőit, akkor milyen irányvonalakat követnek akkor, amikor egy új öltöny vásárlása mellett döntenek?
Az urak figyelmét egész más módon kell felhívni egy-egy új divatirányzatra, mint a hölgyekét: egy divatmagazinban való megjelenés például sokkal kevésbé lehet hatásos, mint egy gazdasági lap hasábjain. S, még ha az illető a látottak alapján be is megy az adott üzletbe, könnyen előfordul, hogy ott mégis meggondolja magát és inkább a jól bevált klasszikus darabot választja. A Dunhill elnöke szerint nagyon nehéz, akár évekig is eltartó lehet a folyamat, hogy megváltoztassák a férfiak öltözködési szokásait. A nagy divatházak ügyes marketingesei mégis megtalálták a módját, hogy befolyásolják férfi vásárlóikat: a munkahelyi hierarchia már említett farkastörvényeit kihasználva, a felső vezetőket célozzák meg egy-egy új kollekcióról szóló információikkal és mintadarabokkal. A legbefolyásosabbnak a banki és pénzügyi szektor legfelső fokán álló vezetők bizonyulnak, mint azt több felmérés bizonyította. Egy bank elnöke például nem jelenhet meg egy ülésen anélkül, hogy pozíciójának megfelelően öltözne. Visszafelé viszont nem működik a dolog: nyilvánvaló, hogy ha egy állásinterjún a legutóbbi divat szerinti öltönyben jelenik meg a jelölt, az még nem növeli meg az esélyeit egy magasabb pozícióra. A klasszikus férfi amúgy sem szeret kitűnni, sokkal erősebben hajlik arra, hogy ne lógjon ki a sorból. Ugyanakkor igaz, az is, ha például a vezérigazgató Alessandro cipőt hord, nagyon valószínű, hogy ez lesz a legnépszerűbb cipőmárka a vállalatnál. A pszichológusok szerint azonban nemcsak a munkahelyi rang az, ami befolyásolja egy férfi öltözködését. A neveltetés például egész életre rányomhatja a bélyegét az illető öltözködésére, ha valaki otthon mindig a klasszikus stílust látta, valószínű, hogy ő is ezt fogja majd követendő példának tartani. Egy másik befolyásoló tényező lehet a kor. A 30-as éveikben lévő férfiak még nagyobb eséllyel kísérleteznek új divatirányzatokkal, míg 40 felett már inkább a jól bevált darabokhoz ragaszkodnak. Nem könnyű megváltoztatni a berögzült, régi szokásokat sem. Egy igazgató saját bevallása szerint két dolog miatt vásárol mindig ugyanúgy Zegna öltönyöket: az egyik, mert évek óta ismeri az egyik eladót, a másik pedig, hogy egyszerűen ezt szokta meg… Ezzel ellentétben viszont azok, akik sokat utaznak, vagyis nem mindig ugyanabban a környezetben mozognak, azok könnyebben változtatnak és próbálnak ki egy-egy új fazont vagy színt.
Úgy néz ki tehát, hogy a férfiak öltözködése sokkal inkább a mögötte rejlő üzenetről szól (például a státus egyértelmű jelzése), semmint magáról a ruhadarabról. Ezért nincs könnyű dolguk a férfiakat megcélzó divattervezőknek. Végső soron persze az is elképzelhető, hogy semmilyen munkahelyi főnök vagy híresség nem elég ahhoz, hogy egy férfi másképp öltözzön. Az is lehet, hogy a divattervezők rossz oldalról közelítik meg a dolgot, és inkább azt a személyt kellene megcélozni, aki a vásárlásban gyakran a végső döntéseket hozza – ez pedig nem más, mint a feleség…
