A csokoládé története igen hosszú, több ezer éves múltra tekint vissza, bár mai legnépszerűbb formája, a táblás változat alig több mint százéves. A kakaóbabot mint élelmiszert, élvezeti cikket, sőt mint pénzt helyettesítő csereeszközt Közép- és Dél-Amerika bennszülöttei fedezték fel. A trópusi kakaófa 20-30 centi nagyságú gyümölcse, tudományos nevén a theobroma cacao, azaz az istenek eledele, hordozza a kakaómagot, amelyből már akkor is italokat készítettek. Igaz, ezeknek akkor még varázslatos gyógyító hatást tulajdonítottak, így rendszerint a kakaóitalt ünnepeiken és szertartásaik alkalmával itták.
Az évszázadok folyamán természetesen sokat fejlődött a kakaó használata, és az azték birodalom korában már valódi kakaókultúráról beszélhetünk. Itt merült fel először a csokoládé név is, hiszen az aztékok az erősítő italt, amelyhez hozzáadtak egy kis kukoricalisztet, paprikát, borsot és vizet, xocoatl néven itták.
Az európaiakkal természetesen Amerika felfedezése ismertette meg a kakaóbabot, ám ez ebben a formájában nem aratott sikert. Hódító útjára így nem Kolumbusz Kristóf, hanem Hernando Cortez spanyol konkvisztádor indította, akinek a monda szerint szakácsa az eredetileg kesernyés és sűrű italt méz és malátacukor hozzáadásával finomította. A „chocolata”, egy hígabb, édesebb ital sokáig a spanyol udvar privilégiuma maradt. Finom íze nagy népszerűségre tett szert az odalátogató uralkodók körében, ezzel megalapozva a kakaó világhírnevét. A legelőkelőbb hercegek udvaraiban rövid időn belül Európa-szerte olyan kulináris élvezetté vált, amit csakis nemesi körök számára tartottak fenn. A 18. század közepére aztán olyannyira elterjedt a csokoládéital, hogy hamarosan a kávéházakban is hozzáférhetővé, majd az Újvilág meghódításával széleskörűen ismertté vált. Az áttörést azonban az ipari forradalom, a technikai fejlődése hozta meg, amely megkönnyítette a gyártást, így a csokoládé ára csökkent, minőségében pedig javulás következett be. Így válhatott a csokoládé szélesebb rétegeknek elérhetővé. Végül 150 évvel ezelőtt megszületett a táblás csokoládé, ami az egyik legkedveltebb és legnépszerűbb édességgé nőtte ki magát.
A csokoládé azonban a gasztronómia élvezeteken túl jóval többet nyújt. Amikor szomorúak vagyunk, szerelmi bánat vagy egyéb kudarcélmény ért minket, nem véletlenül ehhez nyúlunk először. A csokoládé magabiztosságot és jókedvet is ad, de koffeintartalma miatt szívesen majszolják azok is, akik teljesítményüket szeretnék fokozni, sőt néhány kutató szerint még afrodiziákum is, amely a szexuális vágyat is fokozza. A szépségipar is felfedezte magának, a csokoládés pakolás rendkívül látványosan javítja a bőr minőségét. Sőt kifejezetten egészséges is – természetesen bizonyos korlátok közé szorítva a fogyasztását –, hiszen közvetetten szerepet játszik a koleszterinszint csökkentésében, gátolja a vérlemezkék összetapadását, így csökkenti a véralvadást, sőt amerikai felmérések szerint a csokoládépártiak egy évvel tovább élnek, mint társaik.
