Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly a legfőbb halálokok között Magyarországon a keringési rendszer (50,6 százalék), a daganatos megbetegedések (25,7 százalék) és az emésztőrendszer megbetegedései (7 százalék) szerepeltek. Ma Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek okozta elhalálozások száma messze megelőzi a daganatos megbetegedésekből eredő halálesetekét is – minden második ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg.
Pedig e betegségek megelőzhetőek lennének egy kis odafigyeléssel: egészséges életmóddal. Tanulmányok bizonyítják, hogy a legtöbb szívbetegségnél nem a genetikai vagy öröklött adottságokban, hanem az életvitelben kell keresni az okokat. Az egészséges életmód egyik alappillére pedig a helyes táplálkozás, amely segít megőrizni az állóképességünket és az életkedvünket és az öregedést is lassítja. A helytelen táplálkozás ugyanakkor elhízáshoz, vitaminok és nyomelemek hiányához, végül betegségekhez vezethet.
Az élelmiszerek közül talán a zsiradékok a legvitatottabbak. Sokat hallhatunk veszélyességükről és a betegségek kialakulásában játszott szerepükről. Ha túl sok káros zsírt fogyasztunk, elhízunk, ehhez pedig gyakran a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a vérzsírok szintjének emelkedése csatlakozik. Vannak, akik ennek tudatában legszívesebben teljesen elhagynák étrendjükből a zsiradékokat. Igen ám, csakhogy az életfolyamatokhoz a szervezetnek bizonyos zsírmennyiségre nélkülözhetetlenül szüksége van, hiszen ez az egyik fő energiaforrásunk és sejtjeink alkotóeleme (például sejtfal). Ezenfelül elengedhetetlenek a zsírban oldódó A, D, E és K vitaminok felszívódásához.
Eredetük alapján növényi és állati zsiradékokat ismerünk. A telített zsírsavakban gazdag zsiradékok elsősorban állati eredetűek, mint például a disznózsír és a vaj. A telített zsírsavak rejtett zsírok formájában az élelmiszeripar különböző termékeiben nagy mennyiségben megtalálhatók. Sajnos a lakosság ilyen irányú termék- és áruismereti tudása a válogatáshoz egyelőre nem elégséges. A túlzott zsírfogyasztás és a fölösleges energiabevitel elhízáshoz vezet, valamint növeli a koleszterinszintet, ami nagymértékben megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A telítetlen zsírsavak főként növényi eredetű olajokban, margarinokban fordulnak elő. A többszörösen telítetlen zsírsavak körébe tartoznak az úgynevezett esszenciális (a szervezet számára nélkülözhetetlen) zsírsavak, amelyeket szervezetünk maga nem képes megtermelni, így ezt a tápláléknak kell tartalmaznia. Hiányuk káros lenne a szervezetünkre. Különböző felmérések szerint a koleszterin (rossz frakciója: LDL szint) annál magasabb, minél több állati eredetű zsírt fogyaszt valaki, és természetesen ennek fordítottja is igaz. Azokban az országokban, ahol az ételek készítéséhez főleg növényi eredetű zsírokat, olajokat, a kenéshez pedig margarinokat használnak (ezeknek a többszörösen telítetlen zsírsavtartalmuk magas), alacsonyabb a koleszterinszint (magasabb a jó frakció: HDL szint), és ritkább az infarktus is a lakosság körében (így a mediterrán országokban).
Szívünk és szervezetünk védelmében ajánlott a túlzott zsírbevitelt, elsősorban pedig a telített zsírsavakat tartalmazó állati eredetű zsírok fogyasztását csökkenteni. Ezzel egyidejűleg viszont a többszörösen telítetlen zsírsavak bevitelét tanácsos növelni, hiszen jótékonyan hatnak a vér koleszterinszintjére, csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kisalakulásának kockázatát. Sütéshez, főzéshez használjunk sertészsír helyett növényi olajat, a kenyérre kenjünk margarint vaj helyett. Nálunk is kaphatók már szívbarát margarinok, melyeknek optimális zsírsavösszetétele a koleszterinszint, a szívkoszorúér-betegségek és az érelmeszesedés kockázatának csökkentéséhez is hozzájárulhat.
Lássuk itt a fő tápanyagarányokat, melyekhez következetesen alkalmazkodva sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért: szénhidrátok: 55 százalék, zsírok: 25 százalék (15 százalék növényi, 10 százalék állati), fehérjék 20 százalék (10 százalék állati, 10 százalék növényi). Az egészséges táplálkozásról, a megelőzésről és a dietetikus szerepéről kérdeztük dr. Barna Lajosnét, az Országos Gyógyintézeti Központ vezető dietetikusát, egyben a MESZK Budapesti Szervezet Dietetikus Tagozat vezetőjét.
A helytelen táplálkozásból eredő megbetegedések 50–70 százaléka megelőzhető lenne, ha a népesség tisztában lenne a helyes táplálkozás alapelveivel, és aszerint is élne – mondta a vezető dietetikus. A kialakult betegségek 50 százaléka pedig visszafordítható lenne az egészséges életmódra való áttéréssel. Életmódon értendő a helyes táplálkozás és mozgáskultúra, valamint a lelki egyensúly. Azonban a magyar lakosság többsége, ha beteg, inkább felkeresi az orvost, aki majd gyógyszert ír fel neki – és azt gondolja, hogy ezzel az ügy el is van intézve, ő attól meg fog gyógyulni. Minden saját erőfeszítés nélkül. Az utóbbi kétszáz évben – ahogy kialakultak a jóléti társadalmak – az emberek egyre inkább ülőmunkát végeznek, génjeink azonban még mindig „várják” a fizikai megterhelést, amelyhez az azt megelőző pár millió évben „hozzászoktak”. A gének még nem alakultak úgy át, ahogyan az életmódunk. És még hosszú idő lesz, míg a mostani életstílusunk és táplálkozási szokásaink „harmonizálni” fognak a génjeinkkel.
Nagy probléma, hogy általánosságban a lakosság energia- és zsírgazdagon táplálkozik, a fehérjebevitele több, mint kellene és magasabb a finomított szénhidrátok fogyasztása is. Az emberek nem figyelnek arra, hogy kellő mennyiségben fogyasszanak teljes kiőrlésű gabonaféléket és, hogy elegendő főzelékfélét, zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak. Naponta öt alkalommal (minden étkezéshez) kellene zöldséget és főzeléket enni, három alkalommal pedig gyümölcsöt. A magyarok a napi 400 gramm (minimum) helyett, csak 250 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ellentétben a nálunk jóval egészségesebb franciákkal, akiknek 700-800 gramm a fogyasztásuk.
A dietetikában a helyes táplálkozásról tanácsot adni nehéz, hiszen minden ember más és más, a dietetikus dolga pedig az, hogy személyre szabottan foglalkozzon az emberekkel. Már az alapellátásban is rendkívül nagy hasznát venné mindenki a dietetikusoknak, de többnyire csak a kórházakban találkoznak a páciensek velük – mint komoly táplálkozástudással rendelkező szakemberekkel –, amikor már gyógyításra kerül sor. Pedig az alapellátásban a megelőzéshez feltétlenül szükség lenne dietetikusra. Svájcban például az a szokás, hogy a körzeti orvos az elhízott vagy cukorbeteg páciensnek felír 15 tanácsadást (tb-támogatással) a dietetikushoz. A beteg a meghatározott számú tanácsadásra köteles eljárni, ami után a dietetikus nyilatkozik az orvosnak, hogy szükséges-e további „oktatásban” részt vennie. Ha szükséges, az orvos továbbra is elküldi tanácsadásra. Ezzel a felírt gyógymóddal még a kezdeti szakaszban visszafordítható a betegség – mégpedig gyógyszer használata nélkül. Óriási társadalmi haszon a gyógyszerköltség és a kórházi ellátás esetleges megtakarítása, nem beszélve az egyén hasznáról. A gazdag Svájcnak megéri!
Sajnos a magyar társadalombiztosítás a magas koleszterinnel, magas vérnyomással vagy túlsúllyal rendelkező betegnek csak egyszeri alkalommal téríti meg a diétás tanácsadást.
